Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hiányoznak a közel százezer fő foglalkoztatását képviselő SZTMSZ által a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalára letett javaslatok az új munka törvénykönyvét érintő átmeneti rendelkezések közül. Az elmúlt évben sokat egyeztettek, a munkaadói érdekképviseletek és a gyártó cégek egyaránt jelezték, hogy a munkaerő-kölcsönzés intézménye rendkívül hasznos − mondta el a Napi Gazdaságnak Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketingvezetője, az SZTMSZ alelnöke. Ha a törvény marad a jelenlegi formájában, az kártékonyan hat a foglalkoztatottságra, a versenyképességre. 2008 és 2010 között a foglalkoztatottság nem nőtt érdemben, a kölcsönzöttek száma viszont csaknem 60 százalékkal, 50 ezer fővel emelkedett − tette hozzá Köves −, így 2010-ben már 130 ezer munkavállaló dolgozott ebben a formában. A termelő cégeknél, nagy beruházásoknál nincs alternatívája a kölcsönzésnek − sokszorosan visszaigazolódott már, hogy az így betöltött állások 30−60 százaléka különben nem is jönne létre. Ha a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett döntenek − a jelen állás szerint nekik kedvezőtlenül alakuló szabályok miatt −, akkor a kölcsönzött állományt aligha veszik át teljesen a saját állományukba, így elveszhet az így létrejött munkahelyek tekintélyes hányada.
Az új mt. szerint lényegében mindig csoportos leépítésben lenne minden kölcsönbeadó, hiszen egy közepes kölcsönző cég is több mint 30 főt küld el havonta − és többet is vesz fel −, azt viszont nem tudja előre megjósolni 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a kölcsönadó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót másutt elhelyezni. Ennek lehetőségét azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésekor − emelte ki a szakértő.
Az érdekképviseletek azt javasolják, hogy a munkaerő-kölcsönzőkre továbbra se vonatkozzanak a csoportos leépítés általános szabályai és ugyanezt szeretnék elérni a végkielégítéseknél is. (Az új mt. értelmében a kölcsönzött dolgozóknak is járna végkielégítés, akkor is, ha esetleg több munkáltatónál dolgoztak az adott idő alatt, de azt nem tudni, hogy a kölcsönző cég miként vonhatja össze az egyes időszakokat.) A felmondási idővel kapcsolatban a szakmai szervezetek ragaszkodnának ahhoz, hogy kölcsönzés esetén egy éven belüli munkaviszony esetén ez 15 nap maradjon az új mt.-ben szereplő 30 helyett. A csődtörvény módosításával pedig lehetővé válna, hogy a kölcsönző cégek számláinak bért és járulékokat tartalmazó részeit előresorolják az \"A\" kategóriába, a bér jellegű kifizetések közé. A bérgarancia-törvény változtatásával a kölcsönvevő csődje, felszámolása esetén elképzelhető, hogy a felszámoló nem tudja kifizetni a kölcsönző cég számláinak béreket és járulékokat terhelő részét. Ilyenkor a kölcsönbe adó cég a bérgarancia-alapból kaphatná meg a pénzét.
