Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a megkérdezettek 70 százaléka fogyás miatt sportol, nyolc másik országban ezt a szempontot inkább az egészség, az immunrendszer erősítése és a fittségérzet javítása is megelőzte. Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a többi között az Ipsos készített a P&G számára, és amely kilenc országra (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Szlovénia) terjedt ki. A cél az volt, hogy a vállalat megismerje a közép-európai lakosság sporthoz fűződő viszonyát, szokásait, a sport családok életében betöltött szerepét. A mozgáshoz kötött értékek közül Magyarországon a fair play végzett az első helyen, hasonló eredmények születtek Szlovákiában, Csehországban és Szlovéniában is. Horvátországban csak 7 százalék, Szlovéniában 22 százalék tartja a súlycsökkentés fő eszközének a sportot. A mentális állapotra gyakorolt pozitív hatást több országban is említették, legtöbben Szlovákiában és Lengyelországban, míg Magyarországon ez nem került a legfontosabb előnyök közé.
A heti rendszerességgel végzett aktivitások közül mind a kilenc országra jellemző, hogy a gyaloglás és a kerékpározás a legnépszerűbb. Itthon a harmadik legkedveltebb forma a torna, viszont elkeserítő adat, hogy a megkérdezettek 16 százaléka egyáltalán nem végez rendszeres fizikai tevékenységet. Szlovéniában és Lengyelországban a futás is a legnépszerűbb sportágak közé tartozik, utóbbi országban a futball végzett a dobogó tetején. A családok közös szabadidős tevékenységei közt legnépszerűbb a gyaloglás, kilencből hét országban ez végzett az első helyen. Az egyik kivétel éppen Magyarország, ahol a többség inkább játékkal és biciklizéssel tölti szabadidejét, ám a tévénézés is hangsúlyos szerepet kap, a negyedik legkedveltebb közös időtöltés. Ennél több időt tévénézéssel családi körben csak a Baltikum (Észtország, Lettország, Litvánia) és Lengyelország lakosai töltenek, Csehország viszont üdítő példa, ott ezt a tevékenységet a válaszadók csupán egy százaléka jelölte meg.
A kutatásból az is kiderült, hogy külföldön a szülők különbözőképp bátorítják gyermeküket sportolásra. Magyarországon a legtöbben (40%) azt az utat választják, hogy elmagyarázzák a sportolás előnyeit gyermekeiknek, de a válaszadók egyharmada nem csak szavakkal buzdít, hanem együtt is sportol vele, ennyien pedig el is viszik sportolni őket. Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában a legfőbb meggyőző erő a közös sporttevékenység, ezzel szemben a Baltikum országaiban − hasonlóan Magyarországhoz − a szülők inkább szóban motiválják gyermekeiket, elmagyarázva a rendszeres sport előnyeit.
