Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány 2011-ben alapvető célul tűzte ki a nyugdíjrendszer reformját, ennek első lépése, a magánnyugdíjpénztárak (mnypt) gyakorlati felszámolása, aláásta a dolgozók nyugdíjrendszerbe vetett bizalmát, míg a gazdasági kabinet a szerzett vagyont csak felerészben fordította adósságcsökkentésre. Ez \"mellékhatásokhoz\" vezethet − vélekedett Simonovits András, az MTA tudományos munkatársa, nyugdíjszakértő. Ráadásul az unió is megrótta ezen döntés miatt Magyarországot, mert egyszeri tételekkel akar javítani az államháztartás egyenlegén. Simonovits hozzátette, az viszont statisztikailag igaz, hogy a kötelező magánnyugdíjrendszer felszámolása révén az állami bevételek a GDP 1,5 százalékával nőttek.
Rendkívül káros hozadéka lehet viszont annak, hogy 2011. január 1-jétől öregségi nyugdíjra jogosultak azok a nők, korhatártól függetlenül, akik legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek. A jogosultsági időbe beleszámít a járulékfizetési idő mellett a gyermeknevelési idő is. Fő szabályként a 40 évből legalább 32 év járulékfizetéssel meglapozott szolgálati időnek kell lennie és legfeljebb 8 év gyermekneveléshez kapcsolódó szolgálati idő vehető figyelembe. Ez Simonovits szerint \"felesleges töréspontot\" hoz létre a 40 évnél kevesebbet, illetve többet dolgozók között és egyre nagyobb teher lesz a korhatár emelése miatt.
Szintén kedvezőtlen és példa nélküli, hogy a Széll Kálmán terv szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben 2012. január 1-jétől fő szabályként a nyugdíjkorhatár előtti nyugellátások és a rokkantsági nyugdíjak a továbbiakban nem nyugellátásként, hanem egyéb ellátásként és nem a Nyugdíj-biztosítási Alapból kerülnek finanszírozásra. Nyugdíjszakértők szerint a korábbiakhoz, például a 13. havi nyugdíjkorlátozáshoz hasonló döntésekben, kedvezménymegvonásokban kellett volna gondolkodni. Simonovits szerint nem igaz, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetése már úgynevezett profiltisztított költségvetés, az innen kikerülő ellátások másik két alapba (Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alap és Egészségbiztosítási Alap) kerültek át, hiszen az szja-jóváírás 2012-es megszüntetésének bérkompenzációját is a nyugdíjjárulékból vonhatják le a munkáltatók, évente 1000 milliárd forintért. A nyugdíjak indexálásának 2012-től megváltozott módszerét ellenben méltatta a szakértő, miután szerinte a korábbi szabályozás fenntarthatatlan volt.
