A fizetési meghagyásos eljárás egy 2010. június 1. óta közjegyzői hatáskörben lévő könnyített követelésérvényesítési lehetőség a fennálló tartozások rendezésére. A közjegyzői hatáskörbe utalt eljárás reformja abban állt, hogy a korábban teljes mértékben papíralapú rendszert elektronikus alapokra helyezte át. Így az igény érvényesítése jóval gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb lett.
A törvény által előírt ügyintézési határidők is rövidültek (az elektronikus úton érkezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem annak beérkezésétől számított 3 munkanapon belül elbírálandó, míg a papíralapú vagy szóbeli kérelem annak beérkezésétől számított 15 napon belül bírálandó el). A jogalkotó hosszú távú célja az, hogy az eljárást teljesen elektronikus formájúvá tegye.
Az eljárást szabályozó 2009. évi L. törvény hatályos változata alapján fizetési meghagyásos eljárás ismert belföldi idézési címmel rendelkező kötelezett pénzfizetésére irányuló lejárt követelésének érvényesítésére kezdeményezhető, ha a pénzkövetelés nem a jogszabályban meghatározott munkaviszonyból ered. Jogi személyek, vállalkozások és jogi képviselővel rendelkező egyéb kérelmezők − a jogszabályban meghatározott csekély kivételtől eltekintve − fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelmüket (illetve ilyen státusú eljárásban érdekelt egyéb felek beadványaikat) kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő.
Az eljárást gyorsítja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara illetékes üzemeltető szervének rendszere által bonyolított homogén ügyelosztás. Ennek folytán minden közjegyzőhöz azonos mennyiségű ügy kerül kiszignálásra, a rendszerbe elektronikusan beérkező kérelmek nyomán. A jogalkotó a jogi képviselővel nem rendelkező természetes (magán-) személyek, illetőleg nem jogi személyek, vállalkozások (például társasházak) számára természetesen meghagyta a kérelem előterjesztésének papíralapú, illetve szóbeli lehetőségét. Ezek illetékességi korlátozás nélkül, bármely közjegyzőnél előterjeszthetők.
Az elektronikus kérelmek rövid elbírálási határideje azt vonta maga után, hogy a jogi képviselők által előterjesztett beadványok a cégeljáráshoz hasonló módon, a fizetési meghagyásos eljárásban is szigorúbban vizsgálandók és azok hiányos volta esetén jogszabályban került rögzítésre az azonnali elutasítás kötelezettsége.
A rendszer előnyei hamar megmutatkoztak az eljárási határidők rövidülésében. Elmondható, hogy a jogintézmény megújulása első két évének gyakorlati és statisztikai adatai alapján hamar népszerűvé és hasznossá vált a jogalkalmazók és a jogérvényesítők körében.
