Évek óta tapasztalható a kultúrának jutó állami támogatások drasztikus csökkenése, egyes országokban azonban a tehetős mecénások mentőövet dobnak az előadó-művészetnek. Ez leginkább azokra az országokra jellemző, ahol felismerték, hogy a kulturális tőke élénkíti a gazdaságot. A magántőke főleg ott visszahúzódóbb, ahol a potenciális támogatók az állami szerepvállalásban bíznak − véli John Wilan, az IAMA elnöke, aki ennek ellenére optimistán látja a jövőt.
Bár Magyarországon a rendszerváltással megjelent az a generáció, amelyik szponzorálhatná a minőségi kultúrát, egy-két korosztálynak még fel kell nőnie ahhoz, hogy a britekhez hasonló tőkeáramlás induljon meg. A tömegkultúra egyelőre elszívja a szponzorokat − mondta a Napi Gazdaságnak Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója. Addig pedig örülni kell például a jegyárbevétel után járó adókedvezménynek, amely az elmúlt években 6,5 milliárd forintot hozott az érintett intézményeknek. A zenekar eladott jegyszáma nem esett 95 százalék alá, pedig pr- és marketingköltségvetésük csak 14 millió forint.
A Művészetek Palotája (MÜPA) is csaknem 1 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodik az idén, mégis majdnem minden előadás alkalmával telt ház van − számolt be lapunknak Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója. Ezért is nagy segítség például a Magyar Turizmus Zrt.-vel minap kötött stratégiai megállapodás, a nézőközönség ugyanis egyre inkább bővül a kultúra iránt érdeklődő külföldi turistákkal. Az IAMA először tartja Magyarországon éves kétnapos rendezvényét. A szervezet az európai szabályozással és a kiadókkal való együttműködéssel kapcsolatban segíti az információáramlást jogi, adózási és vezetéstechnikai kérdésekben.
