A gyerekkiadványok lassították a könyvpiac zsugorodását

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A magyarországi könyvforgalom tavaly fogyasztói áron 3,3 százalékkal, 59,5 milliárd forintra csökkent, míg a visszaesés reálértékben több mint hét százalék volt.A piac zsugorodása már három éve tart, a visszaesés három év alatt nominálisan 13,6 százalékot tett ki, míg az inflációval korrigálva a csökkenés több mint 26 százalék volt. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója még korainak tartott egy idei becslést, véleménye szerint az olvasók érdeklődése és pénztárcája határozza meg a forgalmat. A kiadott címek száma 14,4 ezerről 12,4 ezerre csökkent az elmúlt három évben. Zentai az MTI-nek adott korábbi nyilatkozatában nem értett egyet azokkal, akik szerint túltermelés jellemezte volna az ágazatot az elmúlt években. \"Az évi 11-13 ezer könyvcím nem számít soknak, a hasonló lélekszámú Csehországban például háromezerrel több könyvcím jelenik meg évente. A jó minőségű, értékes, piacképes kínálathoz szükség van ekkora választékra\" − mondta a szakember. A csökkenő címszámot az igazgató a gazdasági és kereskedelmi környezet romlásával indokolta, szerinte a kiadók óvatosabbá váltak.

A tavaly elindított Márai program − amelynek célja a könyvtárállomány bővítése (a megvásárolandó könyveket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) választja ki a könyvkiadók számára hirdetett pályázatokon) − Zentai szerint komoly segítséget jelentett az ágazatnak, ám arra az a MMKE által szorgalmazott egymilliárd forintos keretösszeg helyett 400 millió forint jutott tavaly. A program második fordulójára az NKA tavaly október végén írta ki a kiadói pályázatokat, de az elfogadott címeket még nem közölte. Információink szerint a döntés megszületett, és a második fordulóra is az előzőhöz hasonló összegű keret juthat.

A tematikát tekintve a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás fejlődik látványosan, tavaly a kiadók 9,9 milliárd forintos eladási adatot jelentettek a MKKE-nek, ami papíron 30 százalékos bővülést jelent. Ténylegesen a növekedés 13-14 százalékos volt, mivel az előző évben az egyik nagyobb kiadó téves adatot szolgáltatott, ám azt a tavalyi statisztikában már nem lehetett korrigálni. Zentai szerint több oka is van e szegmens látványos fejlődésének − tény, hogy a Harry Potter- és a Gyűrűk Ura-könyvek visszahozták a gyerekek és a gyerekes családok olvasási kedvét. Neves magyar írók és költők is szép számmal jelentkeztek igényes gyerekkönyvekkel az elmúlt években, és a kiadók többsége már minden korosztály számára ad ki gyerekirodalmat.

Tavaly a közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek, valamint az ismeretterjesztő könyvek is tartották a könyvkiadáson belüli pozíciójukat (16,7 milliárd, illetve 14,5 milliárdos forgalommal). A szépirodalmi és fikciós művek is megőrizték helyüket (12,5 milliárd forinttal), az MKKE összesítése szerint a 20 százalékos piaci részesedésük európai összehasonlításban is nagyon jó arány. A felsőoktatási könyvek, szakkönyvek, lexikonok és szótárak szegmensében látszólag nem történt visszaesés az előző évhez képest, a 9 százalékos részesedés 5,3 milliárdos forgalmat jelent. A statisztika azonban bizonyos mértékben torzít, a KSH kimutatása szerint ugyanis a címek száma tavaly is jelentősen csökkent, az ágazat forgalmát a nyelvi szótárak és lexikonok keresettsége ellensúlyozta csupán − véli az MKKE. Zentai nagy hibának tartja, hogy a kormányzat az elmúlt évtizedben kivonult ezen, szerinte legfontosabb ágazat támogatásából, a címek száma folyamatosan csökkent, például az egyik korábbi jelentős kiadó, az Osiris évente megjelentetett címeinek száma 200-ról 20-ra esett vissza.