A hazai erőforrások optimális hasznosítása, az importfüggőség mérséklése létkérdéssé vált a nemzetgazdaság működtethetősége szempontjából, mindez az államadósság növekedésének veszélyét is csökkentheti. A több száz évre elegendő hazai szénvagyon erre lehetőséget ad, a készletek hasznosítása kapcsán azonban számolnunk kell a jelenleg érvényben lévő korlátokkal is, amelyeket ugyanakkor felül kell vizsgálni − foglalta össze a Napi Gazdaság Online-nak a tagvállalati véleményeket Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) ügyvezető főtitkára.
A szakember szerint aktualizálni kell a hazai készletek nyilvántartását, a kitermelhető készlet meghatározása azért lehet problémás, mivel azt csak egy kompetens beruházó képes meghatározni a korszerű technológia adottságai és a finanszírozhatóság ismeretében.
A szövetség álláspontja szerint a bányászati tevékenységet folytató vállalkozásoknak a KSH főtevékenység szerinti besorolásából adódóan jelenleg megalázóan torz kép bontakozik ki az ágazatról. A szénhidrogén-bányászat javarészt a vegyiparba sorolt a bauxitbányászattal együtt, a szénbányászatot a villamosenergia-iparba, az építőipari bányászat java részét pedig az építőiparba sorolják − értékteremtő képességével, foglalkoztatási adataival együtt.
A törekvés része, hogy a szövetség egy adatlap kitöltésére kéri a bányavállalkozókat az ágazat nemzetgazdasági súlyának összesíthetősége érdekében, illetve kezdeményezéseik között szerepel a közutakat nem terhelő bányászati technológiákhoz felhasznált gázolaj jövedéki adójának részben vagy egészben történő visszatérítése lehetőségének megteremtése is.
