Mostanra a svájci frankban hitelt felvevők törlesztőrészletei magasabbak, mint a forinthitellel rendelkező adósoké − mondta Szigel Gábor, az MNB vezető elemzője a Szabadság és Reform Intézet konferenciáján. A válság kirobbanása után a devizahitelek esetében Magyarországon a hitelkamatok fokozták, míg más országokban enyhítették az adósok árfolyamsokk miatti terheit. A lakosság számára a végtörlesztés ellenére komoly kihívás a devizatartozások törlesztése − véli az elemző. A devizakölcsönök jelentős terhe is hozzájárul a lakosság alacsony szintű fogyasztásához, ami közvetve negatívan hat a magyar gazdaság bővülésére. Marko Voljc, a K&H-csoport egykori vezérigazgatója szerint a magyarországi bankok is felelősek a devizahitelezés nagyarányú megugrásáért, mivel ezek jelentős részét, mintegy 70 százalékát ügynökök, hitelközvetítők segítségével nyújtották a hitelintézetek. Ezeket a devizahiteleket sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni, prudensebben átnézni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben a pénzintézeteknek fejleszteniük kell hitelezési és kockázati tevékenységüket, kultúrájukat − emelte ki Voljc.
