A távhűtési szolgáltatás első magyarországi tapasztalatai nem nevezhetők bátorítónak, annak ellenére, hogy az egyedi klímához képest átlagosan akár tízszer alacsonyabb fosszilisenergiahordozó-felhasználás mellett érhető el a kívánt eredmény. A Főtáv Zrt., illetve leánycége, a Csepeli Hőszolgáltató Kft. (CSHSZ) 2010-ben a Rákóczi Liget lakóparkban indított távhűtési projektet, több mint 300 millió forintos beruházással. A lakópark megépülése óta minden nyáron volt igény a hűtésszolgáltatásra, ehhez azonban a CSHSZ nem az úgynevezett abszorpciós hűtőgépet használta, mivel a hűtési igény elmaradt a tervezett volumentől, így a berendezést nem tudták gazdaságosan üzemeltetni − tudtuk meg a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt.-től (BVK).
A nem túl sikeres debütálást két tényező magyarázza. A hűtőberendezés méretezésénél egy teljes kihasználtságú lakott, használt épületet vettek figyelembe, a lakópark lakásainak és üzlethelyiségeinek jelentős részét azonban máig sem adták el. A BVK szerint emellett vélelmezhető, hogy a tervező által megadott hűtési igény nem vette figyelembe azt, hogy a családok sokszor anyagi okok miatt nem rendelik meg az egyébként prémium szolgáltatásnak minősülő hűtést, illetve a javasoltnál nagyobb kapacitású hűtőgépet építettek be.
A távhővel működő hűtőberendezések üzemeltetése akkor lehet gazdaságos, ha nyáron lényegesen olcsóbb hőt használhat fel a szolgáltató. A Főtáv intézményi fogyasztók részéről is tapasztal érdeklődést a távhűtési szolgáltatás iránt, a jelenlegi magas hőárak mellett azonban üzletkötésre nem kerülhet sor. A gazdaságos üzemeltetéshez − a beruházási költségeket is figyelembe véve − a jelenlegi hőárak tizedét kitevő díjakra lenne szükség.
Az európai energiahatékonyság-növelési célokban tapasztalt elmaradásra hivatkozva került előtérbe a távfűtés és távhűtés, miután a várakozások szerint a megújuló energiaforrások terjedése önmagában nem eredményezi a korábban tervezett hatékonyságjavulást. Vélhetően a kedvezőbb feltételek miatt a távhűtés terjedése Nyugat-Európában már elkezdődött, ott különféle szabályozási modellek támogatják a kapcsolt termelést. Az EU-ban alkalmazott támogatási megoldás alapja, hogy a téli és a nyári hőigény jelentősen eltér, ez azonban az áram iránti igényre nem mondható el, részben éppen az elektromos hűtőberendezések miatt.
