Jövő év január 1-jétől a járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél \"alacsonyabban\" intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Így hozzájuk kerülnek a jegyzői államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi, körzeti, városi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Azokat az eljárásokat a javaslat viszont a jegyzőnél hagyja, amelyeknél például szükséges a helyi viszonyok ismerete − birtokvédelem, helyi adóvégrehajtás, hagyatéki eljárás − vagy azonnali helyi reagálásra van szükség, így egyebek között a hajléktalanellátással, a távhőszolgáltatással kapcsolatos teendők is \"maradnak\". A járási hivatalhoz kerülnének ugyanakkor a gyámügyi igazgatási, egyes, jelenleg a jegyzőnél lévő közlekedésigazgatási, a hadigondozási, kereskedelmi-engedélyezési, illetve a jelenleg jegyzői hatáskörben ellátott idegenrendészeti feladatok. A járási hivatalok szervezetébe kerülnek az okmányirodák is, emellett a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is, például a földhivatalok, nyugdíjbiztosítók.
A járásszékhelyek mellett − a jelenleg működő okmányirodák bázisán − alakítják ki a járási kormányablakokat, és várhatóan további egy évig működnek majd a fővárosi, megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái is, hogy az új rendszerre történő átállás ne jelentsen fennakadást. A rendszer kialakításával együtt folyna a jelenlegi polgármesteri hivatalokhoz tartozó hatáskörök \"megosztása\" és az államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők és a feladataikhoz szükséges eszköz- és feltételrendszereknek az átvétele is. A járások székhelyeit és a járások illetékességi területeit kormányrendelet fogja meghatározni, amelyet még az első félévben elfogadhat a kabinet.
