Brüsszel nőiesebb igazgatóságokat akar

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Valamivel több nő van már az európai vállalatok vezető testületeiben, mint egy évvel ezelőtt − derül ki az Európai Bizottság (EB) friss jelentéséből, amely azt tekintette át, mi történt azóta, hogy Viviane Reding uniós biztos, az EB alelnöke hiteles önszabályozási intézkedésekre szólította fel az érintetteket. Európa legnagyobb vállalatainál a vezető testületekben minden hetedik tag nő − a 13,7 százalékos arány kétségkívül javulás a 2010. évi 11, 8 százalékhoz képest, de ilyen tempóban még negyven évbe telne, hogy mindkét nem legalább 40 százalékban képviseltesse magát. A férfiak és nők közti egyensúly a vezetői pozíciókban bizonyítottan hozzájárul a jobb teljesítményhez, a versenyképesség javításához. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol létrejött ez az egyensúly, 56 százalékkal magasabb a működési nyereség, mint ahol csak férfiak vannak − állapította meg korábban a McKinsey tanácsadó cég jelentése.

Viviane Reding egy éve arra ösztönözte a tőzsdén jegyzett vállalatokat Európában − az Európai Parlament támogatásával −, hogy önkéntes szándéknyilatkozattal kötelezzék el magukat: 2015-ig 30 százalékkal, 2020-ig 40 százalékkal növelik a nők arányát a vezető testületekben. Azóta azonban csak 24 vállalat írta alá a szándéknyilatkozatot, amit a biztos szomorúnak minősített.

A nők vezető beosztásokban való jelenlétének hiánya károsan befolyásolja a versenyképességet és akadályozza a gazdasági növekedést − kommentálta Reding a mostani jelentést. Több uniós tagállam − Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország − már elfogadott a vállalati igazgatótanácsokra vonatkozó nemi kvóták bevezetését célzó jogszabályokat vagy készül erre, Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia pedig az állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaira hoz ilyen előírást. A biztos hangsúlyozta: személy szerint nem nagyon támogatja a kvótákat, az így elért eredménnyel azonban elégedett. A határokon átnyúló tevékenységet folytató üzleti vállalkozásoknak a kvótákkal kapcsolatos eltérő nemzeti jogszabályoknak kell megfelelniük, ha részt akarnak venni közbeszerzési eljárásokban − hívta fel a figyelmet az EB alelnöke.

A közelmúltban történt ugyan némi előrelépés − összegezte a helyzetet az EB jelentése −, különösen a kvótákat bevezető országokban, ám a fejlődés továbbra is lassú. Az egyes uniós országok között is nagy különbségek mutatkoznak: a legnagyobb tőzsdei vállalatok vezető testületeiben Finnországban a nők aránya 27 százalék, Máltán viszont mindössze három.