Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bíróságtól kér véleményt az Európai Bizottság (EB) arról, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) bármilyen módon összeegyeztethetetlen-e az EU alapelveivel és szabadságjogaival − jelentette be a múlt héten a kereskedelmi ügyekért felelős biztos, Karel De Gucht (Napi Gazdaság, 2012. február 23.). Az Európa Tanács egyhangúan elfogadta az ACTA-t a decemberi csúcson − emlékeztetett a biztos közleménye −, és jóváhagyta, hogy az egyes országok is aláírják az egyezményt. Az EB ennek megfelelően el is juttatta azt a tagországokhoz, emellett az Európa Parlament elé is beterjesztette − az uniós törvényhozás júniusban tervezte napirendre tűzni, ez a bírósági állásfoglalástól függően változhat.
Ahhoz, hogy az ACTA az uniós jog része legyen, mind a 27 tagállamnak alá kell írnia − eddig ezt 22 tette meg, beleértve Magyarországot −, de csatlakozott már az USA, Dél-Korea és Japán is (a parlamenti ratifikáció viszont még sehol nem zárult le). Az egyezményről 2008-ban kezdtek tárgyalni Genfben és az internetes lobbik szinte rögtön támadásba lendültek ellene, de a szélesebb nyilvánosság mostanáig nem nagyon értesült az egészről − az uniós jóváhagyás óta viszont kitört a botrány. A közösségi oldalakon és a blogokon hatalmas tiltakozás indult be az eddigi internetes lehetőségek erős korlátozásával fenyegető ACTA miatt; a bírálatok szerint az a szellemi tulajdon védelme, illetve a netes kalózkodás elleni fellépés örvén valójában cenzúrát vezet be, korlátozza a szólásszabadságot és a szellemi termékek áramlását (Napi Gazdaság, 2012. január 31.). Az internetes megnyilvánulásokból február elejére sok helyütt utcai tüntetés lett, egyebek közt Berlinben, Párizsban és Bécsben, részben ezek hatására állt le az ACTA elfogadásával több uniós ország, köztük Németország, Hollandia és Szlovákia.
Az ACTA nem vezet be új előírásokat − hívta fel a figyelmet De Gucht −, csak segít érvényt szerezni a már meglevőknek, ennek jegyében nem cenzúráznak vagy zárnak be website-okat, nem akadályozzák az internet vagy a szólás szabadságát. Az azonban érthető − tette hozzá −, hogy sokan aggódnak ezekért az alapvető szabadságjogokért, és az is igaz, hogy sok még a bizonytalanság azzal kapcsolatban, végül is mit eredményez majd e területeken az ACTA. A biztos ezért fordult az Európai Bírósághoz, hangsúlyozva, hogy a vitának a tényeken kell alapulnia és nem azokon a téves információkon, pletykákon, amelyek az elmúlt hetekben eluralták a közösségi médiát.
A szellemi tulajdon Európa fő nyersanyaga − fogalmazott De Gucht −, a baj az, hogy jelenleg küzdeni kell a megvédéséért az EU-n kívül. E téren változtathat az ACTA, mint ahogy segíthet megvédeni a hamisított vagy kalózkodással terjesztett termékek miatt megszűnő munkahelyeket is. Az uniós becslés szerint globálisan mintegy 200 milliárd euróra rúg az érintett termékek forgalma.
