A magas 2011-es kihasználtság \"megágyazott\" az idei produkcióknak − mondta lapunknak Csapó Tamás, a Korda Stúdió vezérigazgatója. Etyeken forgatták ugyanis 2011 második negyedétől év végéig a Borgias című Showtime mini-tévésorozat második évadját, A katedrális című − Tandem gyártású − mini-tévésorozat folytatását, a World withouth End című alkotásokat. Az éves kihasználtság meghaladta a 75 százalékot, március végétől teljes kapacitással működött a stúdiókomplexum. Az ingatlanüzemeltetés és díszletépítés mellett 2011-ben nyílt meg a napi bevételt eredményező Korda látogatóközpont, amelynek fél év alatt több tízezer látogatója volt.
A 2012-re szóló megállapodások is a finisbe érkeztek, a filmipari sajátosságok szerint tavaszig számítunk a nyári forgatások és a stúdióbérlések megrendelésére − tette hozzá Csapó. A Korda Stúdió több komoly projektről tárgyal, a gazdasági válság után ugyanis a piac \"ki van éhezve\" az új alkotásokra mind a televízió-, mind a filmforgalmazásnál. Csapó szerint a filmipar lassan kilábal a krízisből, amit jelez, hogy rövid időn belül sok játékfilm és televíziós sorozat, minisorozat gyártása indult el. Átlagosan ugyan kevesebb pénz jut egyes művekre és a filmnézési szokások is változnak, ezzel együtt mind a 10 millió dollár alatti, mind a 100 millió dollár feletti alkotások száma gyarapszik.
Ezzel szemben a Stern Film Stúdió 2011-es célja a tavalyi, a negyven százalékot kissé meghaladó kapacitáskihasználtság elérése. Erre reményt nyújtanak a meglévő \"ceruzás\" bejegyzések, foglalások. Hídvégi Péter stúdióvezető szerint a gazdasági válság még mindig érezteti hatását a filmiparban, amit leginkább a finanszírozás akadozása mutat. A Sternben forgatott produkciók szinte kizárólag koprodukciók, bérmunkák.
Abban mindkét komplexumvezető egyetért, hogy az utóbbi években − egyebek között a gazdasági-pénzügyi válság miatt − megváltoztak a filmnézési és moziba járási szokások. Hídvégi ezt a mozivászon és az ottani hanghatások képzetét biztosító korszerű otthoni berendezésekkel magyarázza. Ez hatással van a termek méretére is. A csökkenő nézőszám kisebb termeket, végül pedig egyre alacsonyabb költségvetésű filmeket generál. Ma már − egy-két kivételtől eltekintve − alig készülnek \"gigabüdzséjű\" alkotások. Csapó szerint a változás az átalakuló forgalmazási bevételi források számlájára írható. A mozik után most már a dvd-eladásokból befolyó összegek is csökkennek, míg a 3D technika és a digitális terjesztés virágkorát éli.
A magyarországi filmipar életben tartásának egyik legfontosabb feltétele a filmtörvényben biztosított adójogszabályok fenntartása, amelynek érdekében már most célszerű elkezdeni az uniós tárgyalásokat. Az EU ugyanis 2013. december 31-ig engedélyezte a 20 százalékos adókedvezményt. A Magyarországon forgató amerikai színészek az új, magyar−amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében január 1-jétől nálunk is adózhatnak jövedelmük után. Korábban a tengerentúlon dolgozó előadóművészek csak akkor élhettek e lehetőséggel, ha 183 napnál tovább tartózkodtak Magyarországon. Az új rendszer mind a magyar állam, mind az amerikai produkciók előállítói számára előnyös, mert míg az állam így többlet-adóbevételhez jut, a szereplők is visszaigényelhetik költségeik ötödét.
