Időről időre felmerül, hogy az IMF-hitelkeret egyik feltétele az egykulcsos adó feladása lehet. Az IMF ugyan formálisan nem nyújt be programcsomagot, azt a kormány állítja össze, a folyamatot egyeztetések és ajánlások előzik meg. A Valutaalap nemcsak általános irányelveket fogalmaz meg a hiány tartására, 2009-ben vélhetően a szociális rendszerek olyan kiterjedt megvágását javasolhatta, ami hozzájárulhatott az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc lemondásához − mondta Samu János, a Concorde makroközgazdásza. A döntés (más intézkedésekkel együtt) rosszabb gazdasági kimenetelhez, nagyobb bürokráciához és a kiszolgáltatottabb réteg túlzott leterheléséhez vezetett.
Bizonyos nézetekkel szemben empirikusan nem támasztható alá, hogy az egykulcsos jövedelemadó támogatná a növekedést, a hazai tapasztalatok alapján pedig az eddig elfogadott intézkedésekkel együtt biztosan ez történt − érvel Erdős Tibor akadémikus a Közgazdasági Szemle legfrissebb számában. Az intézkedés ugyanis egy kis országban, ahol a fogyasztás nagy része importban csapódik le, eleve kudarcra van ítélve. Az adócsökkentés ott élénkítheti a keresletnövekedésen keresztül a termelést, ahol a belső piac nagyobb.
Erdős szerint a kínálati oldalon szintén nem hozza meg az intézkedés a kívánt változást, a foglalkoztatást és a munkavállalást ugyanis a járulékterhek csökkentése gyorsabban élénkítené (bár utóbbit nem lehet a társadalombiztosítástól függetlenül vizsgálni). A foglalkoztatás élénkülése nem várható Magyarországon, mivel a vállalatok gyenge munkaerő-kereslete miatt nincs elegendő munkaalkalom, a munkakínálat nem megfelelő szerkezetű, a szakmastruktúra pedig rugalmatlanul és csak lassan változik. Az alacsony foglalkoztatási ráta tehát nem a munkavállalói hajlandóságra vezethető vissza.
| Magyarország | 16 |
| Szlovákia | 20 |
| Észtország | 21 |
| Lettország | 23 |
| Litvánia | 15 |
| Forrás: Közgazdasági Szemle |
