Több magyarországi város − Putnok, Tatabánya és Székesfehérvár − levegője veszélyes a szálló por magas koncentrációja miatt, közölte az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) a múlt héten. Emellett egészségtelennek számított további települések − köztük Budapest − levegője is, és kifogásolt, illetve elfogadható levegőminőségű városokból is akad jócskán.
A fa, szén, illetve egyéb energiahordozók térnyerése a gáztüzeléssel szemben kedvezőtlen környezetvédelmi szempontból, az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat mérési eredményeiből azonban nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni a tüzelőanyagokban bekövetkezett változás és a légszennyezettség alakulása között − közölte a Napi Gazdasággal a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A légszennyező anyagok levegőben mérhető koncentrációja nemcsak a kibocsátás mennyiségétől függ, erősen befolyásolja a meteorológiai viszonyok alakulása is. Ha ezek kedvezőtlenek, változatlan kibocsátás mellett is növekedhet a légszennyező anyagok mennyisége a levegőben. Ilyen időjárási jelenség az úgynevezett \"talaj közeli inverzió\", ami ahhoz vezet, hogy a szennyező anyagok nem tudnak a magasabb légrétegekbe eltávozni, ezért feldúsulnak az alsó légtérben. Ezzel szemben a légszennyező anyagok keveredését és mozgását elősegítő meteorológiai körülmények (például az erős szél) javítják a levegő minőségét.
A lakosság fűtésével összefüggő levegőtisztaság-védelmi tilalmakat egy kormányrendelet írja elő, a háztartási tüzelőberendezésben a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék kivételével tilos hulladékokat égetni. Az előbbi rendelkezésből következik az is, hogy a lakossági fűtéshez csak tüzelőanyagot lehet felhasználni. A fenti szabályok betartását a rendelet egyik paragrafusa alapján az adott kistérség teljes területén a kistérség székhelyének jegyzője jogosult ellenőrizni és a rendelkezés megsértése esetén bírságot szabhat ki. Az ellenőrzéseket általában panaszbejelentések alapján végzik.
