Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Világszerte jelentős változás zajlik a földgáz kereskedelmében, megjelent és egyre fontosabb szerepet tölt be az azonnali árazás, szemben a hagyományos, olajárindexált hosszú távú szerződésekkel − olvasható az IMF felmérésében. Az elmúlt két évtizedben összességében jelentősen, csaknem kétszeresére nőtt a globális gázkitermelés − igaz, közben a kereslet is egyre bővül, elsősorban a feltörekvő gazdaságok, Kína vagy India energiaéhsége nyomán.
A cseppfolyósított földgáz (lng) növekvő részaránya, a számos országban lezajlott piaci liberalizáció, az ellátási láncban bekövetkezett változások, valamint a csökkenő szállítási költségek együttesen átjárhatóbbá tették az ázsiai, európai és észak-amerikai piacok között húzódó határokat. A termelői oldalon felbukkant új szereplők, mint Katar, növelték a kínálatot globális szinten, egyúttal csökkentették a régebbi szereplők piaci részarányát.
Az Egyesült Államok 2009 óta immár teljesen önellátó földgázból, az elmúlt két évtizedben az egyesült államokbeli nem konvencionális gázkitermelés (például palagáz, márgagáz, cbm) megnégyszereződött, és napjainkban a teljes amerikai termelésnek mintegy felét teszi ki. Az amerikai gázárak jelentősen mérséklődtek az elmúlt években, elsősorban a nem konvencionális kínálat bővülése, a gazdaság vontatott talpra állása, valamint a jelentős készletek miatt.
A földgáz árát hagyományosan az olajárak alapján határozták meg hosszú távú szerződésekben. Az utóbbi években, a 2000-s évek közepétől azonban az amerikai palagáz-forradalom hatására az olaj- és földgázárak elváltak egymástól az USA-ban. A jelenség oka, hogy a kínálat növekedése az árak csökkenését eredményezte, illetve hogy az újraszabályozás jelentős gáztőzsdefejlesztéseket bátorított, az azonnali piac pedig nyomást gyakorolt a hagyományos olajárindexált piacra.
Gyengült a kapcsolat az olaj- és gázárak között Európában is, teljesen azonban nem szűnt meg − ez pedig alapvető különbséget jelent az amerikai és európai piac között. A Valutaalap szerint valószínűsíthetőbb, hogy a spot árak nagyobb hangsúlyt kapnak a szerződésekben, azonban teljesen nem váltják ki azokat. A 2009-es pénzügyi válság a 2004-es szintre csökkentette az európai gázkeresletet (legutóbb az 1970-es években volt hasonló mértékű visszaesés). Az európai gáztőzsdék alacsony azonnali árai is a szerény keresletnek, a magas készleteknek, a kapacitástöbbletnek és a többi energiahordozó konkurenciájának köszönhetők.
