Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A teljes magyar fekvőbeteg-ellátásról, az erre fordított pénzről és magáról az ellátórendszerről dönt február 15-én a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), amikor az egészségügyi ágazati vezetésnek javaslatot tesz a szolgáltatók új területi fekvőbeteg-ellátási kötelezettségéről és a kapacitások felosztásáról. A döntés, amitől az egészségügyi szolgáltatókhoz forduló adófizetők élete múlik, azonban nem átlátható, reprodukálható, számon kérhető szempontrendszer alapján születik meg, s nem világos, hogy amennyiben a szolgáltatók nem értenek vele egyet, hol, milyen módon és hogyan találhatnak jogorvoslatot − hívja fel a figyelmet Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője. Gilly úgy látja, ha a tévedés esetleg súlyos ellátási zavarokhoz vezet, nincs hol számon kérni a felelősséget.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye szerint Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár országjáró körútján az integráció, illetve a funkcióváltás szempontjából elsősorban érintett fekvőbeteg-intézményeket kereste fel. Poller Imre egészségügyi szakértő szerint ugyan a jelen híradásból nem ítélhető meg, hogy a jelzett városokban működő kórházak milyen módon alakulnak át, jelenlegi aktív ágyaikat hány százalékban veszthetik el, de a lista alapján a 89 aktív kórházszám 79-re csökkenhet és 3569 ágyat érinthet. A miskolci Misek és a debreceni Kenézy teljes átalakulásával nem számolva, a 12 további kis kórház teljes átalakulásával (azaz az aktív ellátás megszűnése esetén) évi 8,4 milliárd forint megtakarítás jelentkezne a 2011-es adatok alapján. A Kenézy, a Misek és esetleg a pletykák szerint a budapesti Károlyi Kórház átalakulását is belevéve ez az eddigi fekvőbetegkassza körülbelül 5 százalékának az újraosztását jelentheti.
