Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A budai Várnegyed támfalrepedései, pinceüreg-beszakadásai és vízelöntései akár a városrész hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét is veszélyeztethetik − hívják fel a figyelmet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói. Az egyetemen folyó kutatások eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak, hogy ezek a tervek költséghatékony és biztonságos megoldásokat javasoljanak és új, kreatív lehetőségeket nyissanak meg, például a föld alatti üregek turisztikai hasznosítása terén. Jelenleg ugyanis − mint arra az egyetem kutatói rámutatnak − a veszélyessé vált üregek megerősítése hagyományos módszerekkel történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy üreg esetében a szakértők a repedések és a szerkezeti állapot szemrevételezésével, mérnöki szemléletükre, tapasztalataikra hagyatkozva határozzák meg a megerősítés módját, ami általában vasbeton pillérek, gerendák beépítését jelenti. Ha újabb repedés keletkezik, erre újabb pillérek és gerendák beépítése a válasz − így azonban nemegyszer végül túlbiztosított, indokolatlanul nagy méretű megerősítések keletkeznek, amelyek egyrészt szétszabdalják, hasznosíthatatlanná teszik ezeket a felszín alatti tereket, másrészt az itt található természeti-geológiai értékeket is károsítják.
Hasonló a helyzet a Várhegy támfalainak megerősítésével is: az azonnali veszélyelhárítás érdekében bevetett helyi megerősítések például azt eredményezhetik, hogy a felszín alatti vízáramlás iránya megváltozik, ami aztán más támfalszakaszokon okozhat elmozdulást, repedést.
Ezért a BME kutatói átgondolt, mérnöki kutatásokkal megalapozott megoldásokat szorgalmaznak az ad hoc helyi műszaki beavatkozások helyett, amelyek azon túl, hogy indokolatlan többletköltséget okoznak (miközben az elhárított veszélyek helyett újabbak keletkeznek), a későbbi hasznosíthatóságot is korlátozhatják. Javaslatuk szerint egységben kellene megoldani a problémákat. A koncepciók és tervek kialakításához érdemes olyan szakértői csapatot létrehozni, amelyben építész, történész, jogász, közlekedési és környezetvédelmi szakemberek mellett a mérnökgeológiához, hidrogeológiához és talajmechanikához értő, a numerikus modellezési módszer alkalmazásában jártas mérnökök is részt vesznek.
Olyan monitoringrendszer kiépítését tartanák célszerűnek, amely a talajmozgásokat és a vízáramlásokat folyamatosan figyeli, és amely a problémák (repedések, vízbetörések stb.) esetén olyan adatokat szolgáltat, melyekkel a leggazdaságosabb és a hosszú távú hasznosítási célokat nem veszélyeztető beavatkozásokat idejében meg lehet tenni.
