Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendszer jellegénél fogva nagyjából 3-4 évük van a felsőoktatási intézményeknek egy új ingatlanhasznosítási koncepció kidolgozására. Ha ugyanis − mint ahogy az a keretszámokból kiderült − a gazdasági és a jogi képzésben az államilag finanszírozott helyek töredékre zsugorításával arányosan csökken a hallgatók létszáma is, akkor jelentős területek szabadulnak fel az oktatási intézményeken és a kollégiumokon belül is. A Budapesti Corvinus Egyetemet különösen drámaian érintő létszámvágással kapcsolatban az egyetem egyik oktatója lapunknak elmondta: mivel a keretszámokat évente határozzák meg, korántsem biztos, hogy hosszabb távon is csak 250 fős állami finanszírozású gazdasági felsőoktatási hellyel kell számolni. Ám ha a költségtérítéses képzésben részt vevők létszáma nem nő az elvárt arányban, akkor elképzelhető, hogy pár éven belül a jelenleg három épületben oktató egyetem − régi \"Közgáz\", Sóház, új Campus − nem lesz képes fizetni a ppp-beruházásban 2007-ben, 10 milliárd forintból felépült új Campus bérleti díját és a fenntartási költségeit. A több mint 50 ezer négyzetméter szintterületű, multifunkcionális Közraktár utcai épülettömb a Corvinus Egyetem könyvtárának és oktatótermeinek ad helyet, valamint magában foglalja a Studium Irodaház A kategóriás irodáit is. Információink szerint a terület mintegy kétharmadát birtokló egyetem az épületből származó bérletidíj-bevétel felét adja.
A Közgáz Campus és vele együtt más egyetemek oktatási épületeinek egyéb célú piaci hasznosítása több szempontból is kétséges − válaszolta a Napi Gazdaság kérdésére Borbély Gábor, a CB Richard Ellis régiós vezető elemzője. Egyfelől az épületet speciálisan erre a funkcióra alakították ki − előadó- és szemináriumi termek, oktatói szobák −, az átalakítás műszakilag is nehézkes, ráadásul a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben kérdéses az öszvér megoldások iránti kereslet. Ennél is fontosabb azonban, hogy egy ilyen ingatlan bérbeadása, üzemeltetése aktív, profi menedzsmentet, jelentős anyagi és szakmai erőforrásokat igényel. Leginkább annak van esélye − véli Borbély −, hogy az esetleg felszabaduló helyeket az egyetemi helyek közti átcsoportosítással töltsék fel. A kollégiumfelújítási és -építési program következtében felszaporodott, az elmaradó hallgatók miatt potenciálisan megüresedő kollégiumi helyeket csak látszólag egyszerű idegenforgalmi vagy bérlakás-célra hasznosítani − tette hozzá. A youth hostellé alakításnak a turizmus szezonalitása szab gátat, ilyen típusú bérlakásokra pedig leginkább csak a német autóipari beruházásoknak otthont adó városokban lehet szükség.
Egyelőre nem aggódik a kollégiumok üresedése miatt a több ppp-s kollégiumi projektben részt vevő KÉSZ Holding Zrt. Mint Pintyőke Marcell kommunikációs igazgató elmondta, biztosak benne, hogy az európai normákhoz illeszkedően épített és üzemeltetett, igazi értéket képviselő intézményeknek lesz helyük az oktatási rendszerben. Azoknál a kollégiumoknál, amelyek nem felelnek meg a mai igényeknek, elképzelhető a funkcióváltás, de ebben az esetben azt is figyelembe kell venni, hogy a hallgatók létszámával együtt az ilyen kategóriájú szállásigény is visszaesik − hangsúlyozta az igazgató.
