Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Még nincs 40 éves, de már az év emberévé választották a kritikus időszakot megélő ingatlanszakmában. Minek tulajdonítja az elismerést?
− Már 16 éve vagyok az ingatlanszakmában, tehát ha innen nézzük, lassan nagykorú lesz a pályafutásom. Mindig komoly kihívásokkal dogoztam, régebben Görögországban, ahol a Cushman & Wakefield irodáját kellett beindítani egy teljesen más üzleti, gazdasági környezetben, vagy később, már a TriGranit romániai projektjeiért felelős fejlesztési igazgatójaként is. A válság kicsúcsosodásakor, 2009 októberében lettem a TriGranit vezérigazgatója. Elég határozott és kemény vagyok, kellett egy ember, aki a válságban kicsit össze tudja rázni a céget, ami sikerült.
− A racionalizáláshoz kellett a keménység és határozottság?
− Az irányok ki voltak jelölve, ezek alapján kellett átgondolni és átszervezni a céget, közben új fejlesztéseket, finanszírozásokat szerezni. Mindez nem csak az én érdemem, ehhez kell egy nagyon jó csapat, és ki merem jelenteni, hogy a TriGranit Fejlesztési Zrt. szakmai vezetése a régió egyik legjobbja. Emberileg is jó a kapcsolat a cégen belül, együtt, csapatként dolgozunk.
− Van valamilyen speciális közös motivációs rendszer, amely ilyen eredményekre sarkallja a munkatársakat?
− Fanatikusak vagyunk. A jelenlegi felső vezetésből csaknem mindenki 10-12 éve itt dolgozik, az elején kezdtük és együtt építettük a céget, ami nagyon erős összetartozás-érzést ad, s ugyan nem a miénk a vállalat, de a sajátunknak tekintjük. Integrálódik a szakmai tapasztalat a multikulturális környezettel is, mert az alkalmazottak csak mintegy harmada magyar.
− Mi volt az elmúlt két évben a legnehezebb?
− A finanszírozási feltételrendszer megváltozott, a bérleti kereslet csökkent. A legnehezebb azonban motiválni az embereket és pozitívan látni a dolgokat. Amíg megy a szekér, nincs gond, elhiszik, hogy jönnek az eredmények, de amikor a médiától kezdve mindenhonnan csak rossz hírek áramlanak, esnek a tőzsdék, nincs finanszírozás, akkor az emberi tényező nagyon fontossá válik. Ha ilyenkor sikerül motiválni a munkatársakat, akkor halad tovább a szekér. Fontos, hogy sikerült pozitív hozzáállást generálni a cégen belül, és azt mondani, hogy ez most lehetőség nekünk, és a válságnak köszönjük meg, hogy megtörtént, hiszen minket is rákényszerített egy hatékonyabb, gazdaságosabb működésre. Rákényszerített, hogy szakmailag sokkal jobban előkészítsük a projekteket, valamint még inkább értékeljük az eredményeket.
− Ezt a pozitív attitűdöt hogyan sikerült a többiekben kialakítani?
− Motiválni kell, de csak pénzzel nem lehet. El kell hitetni, fel kell hívni az emberek figyelmét minden egyes nap arra, hogy nem olyan rossz a helyzet, mint gondolják, hogy koncentráljunk a lehetőségekre, a feladatmegoldásra, és ne azzal foglalkozzunk, hogy milyen rossz nekünk és mi nem megy, hanem azt nézzük, mi megy. A Heitman-féle tranzakciónk − múlt év végén az amerikai alap 45 milliárd forintért 74 százalékos tulajdonrészt szerzett a TriGranit által fejlesztett Millenniumi Városközpont 4 irodaházában − történelmi esemény a jelenlegi gazdasági környezetben − már-már a csoda határát súrolva. De a kollégák elhitték, hogy lehetséges. Nagyon sokat dolgoztak, hajnali kettő-három-négyig tartottak az utolsó hetekben az egyeztetések, de a csapatszellem segített. Az is belső motivációt ad, hogy a kollégák tudják, számíthatnak egymásra.
− A gárdán is \"átmegy\" ez a hozzáállás?
− Át kell hogy menjen. Kis cég vagyunk a menedzsment méretét nézve és direkt a kommunikáció a kollégákkal napi szinten. Az irodámba bejöhet bárki bármikor, ha problémája van, és a kollégák be is jönnek. Nemcsak területvezetőkkel vagyok kapcsolatban, hanem minden egyes területen az ott dolgozókkal is. Segít, hogy a rendszerből jövök, tehát ismertek már 10 évvel ezelőtt is, sokukkal együtt is dolgoztam. Szerintem az erkölcsi és az anyagi elismerés csak együtt működik. Jól premizáltak az alkalmazottak, de ez szimpla matematika. Egy cégben hosszú távon senki nem lehet túlfizetve, mert ha nem termeli meg a tulajdonosnak azt az értéket, akkor egy idő után drágává válik, tehát ez egy önszabályozó folyamat. De ha pénzt termel, akkor a tulajdonos motivációként pénzt fog adni.
− Milyen érzés volt ezt a díjat megkapni?
− Magánemberként és vezetőként is nagy elismerés az év embere díj − angolul úgy hangzik: \"Industry leadership award\", ami iparági vezető díjat jelent − s mindenféleképpen jó érzés volt átvenni, különösen mert a szakma szavazott. Ez egy kiválasztott kör, 200 régiós ingatlanszakmai vezető voksol, s ennél nagyobb elismerés nincs, ami persze köszönhető a TriGranit eredményeinek is.
− Merre lépnek tovább?
− Poznan, Ljubljana, a krakkói irodaházak felé, és Romániában is készítünk elő projekteket. Magyarországon spekulatív alapon nem fejlesztünk irodaházat, 200 ezer négyzetmétert építhetünk a finanszírozási lehetőségek és a bérlői igények mentén a Westend2, illetve a Millennium városközpont területén. Kiskereskedelmi fejlesztést nem tervezünk 2012-ben Magyarországon.
− Magyarországon mikor számít újra normális piaci viszonyokra?
− Évek telnek el még addig, de az biztos, hogy 2012 vízválasztó, s meghatározza a hosszú távú kilátásokat. Egy évvel ezelőtt sokkal pozitívabban néztünk az év elé, most nagyon sok minden függ az EU/IMF-tárgyalásoktól, a gazdasági teljesítménytől, kommunikációtól, kiszámíthatóságtól. Mi nem vagyunk magyar cég, a tulajdonosi struktúránk és a cégben dolgozók miatt sem.
