Az IMF „csak” reformokat és kiszámíthatóságot vár

A magyar gazdaság lassan lábal ki a válságból, ráadásul a sérülékenysége magas maradt − állapította meg Magyarországról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a szerdán végre publikált, a IV. cikkely szerinti konzultáció keretében az éves felülvizsgálat eredményét összegző jelentésében. (A delegáció 2011. november 9−21. között volt Budapesten). A jelentést még január 18-án tárgyalta az IMF igazgatósága. A dokumentum egyes elemeit azonban szemmel láthatólag nem most írták: a jegybanki alapkamatra vonatkozó résznél például még 6,5 százalékkal számol az elemzés készítője, holott az 2011. december 21-e óta 7,0 százalék.

Recesszió is jöhet idén

A magyar növekedési pályával kapcsolatban két forgatókönyvvel számol a dokumentum. Az alappálya szerint a külpiacokon lassulás lesz 2012-ben, ami miatt a magyar gazdaság a stagnálás közeli állapotba kerülhet. A negatív szcenárió alapján viszont az eurózóna válsága nyomán recesszióba kerülhet Magyarország.  Jó hír viszont, hogy a 2008-ashoz fogható visszaesésre most nem kell számítani, mivel a gazdaság azóta sem indult be, így eleve alacsony a bázis − ráadásul a magyarnál lassabb korrekció a régióban csak a balti országokban, Horvátországban és Ukrajnában volt.

Az IMF szerint továbbra is sok a bizonytalanság a magyar gazdaság kilátásai körül. Ez csak részben tudható be a külső környezetnek, az elemzés főleg a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát tartja felelősnek a gyenge teljesítményért − így azért is, hogy már negyedik éve nem képes nőni a belső kereslet. A rögtönzésekre építő kormányzati intézkedések tovább fokozták a bizonytalanságot. Az idei GDP-növekedést 0,3 százalékra, majd a 2013-ast 1,3 százalékra teszi ugyan a Valutaalap, ám az utóbbit a várt európai fellendülésre alapozza, hangsúlyozva, hogy a potenciális kibocsátási szinttől való elmaradás még mindig nagy. A költségvetés mozgástere minimális, ez az év az erőteljes költségvetési korrekcióról szól majd, ami további kockázatot jelent a növekedési pályán.

Vigyék végig a strukturális reformokat

Az IMF szerint az ambiciózus 2012-es, a GDP 2,5 százalékára rúgó deficitcél továbbra is szükséges, bár az elérését sok minden nehezíti. Ráadásul a GDP 0,75 százalékára rúgó költségvetési tartalék elégtelennek bizonyulhat, ha a makrogazdasági környezet vagy a büdzsé helyzete lényegesen romlik. Az egyre bonyolultabbá váló adórendszert a Valutaalap szerint felül kell vizsgálni, a tervezett strukturális reformokat teljes mértékben végre kell hajtani, a munkaerőpiacot érintő torzító hatásokat pedig el kell kerülni. A javaslatok között szerepel az egykulcsos adó felülvizsgálata, a válságadók mérséklése, a közszféra racionalizálása (különösen helyi önkormányzati szinten), valamint a közösségi közlekedés átszervezése.

Máshogy látják az adósságot

A refinanszírozási nehézségek miatt ugrott meg a magyar adósság finanszírozási költsége, és mivel az adósság jelentős része külföldi devizában jegyzett, az adósság érdemi csökkentése nem megoldható, sőt a negatív szcenárió szerint az adósságráta további emelkedésére kell számítani. A jelentés kiemeli: a megállapítások jelentős részével a magyar kormány egyetért, de a negatív forgatókönyv valószínűségét nem látják reálisnak a magyar hatóságok. A külföldi kézben lévő nagy állampapír-állományban például nem a kockázatot, hanem a bizalmat látja a kormány.

Az IMF a jelenlegi körülmények között indokoltnak látja a monetáris szigort. A jegybank tartalékai szűkösek a mozgástér további bővítéséhez. A jelentés kitért a Költségvetési Tanács helyzetére is, az ajánlás szerint a fiskális fegyelem javításához a szervezet függetlenségének erősítésére volna szükség.

Az IMF szerint a negatív hatások minimalizálásához szükség lehet a bérkompenzációs rendszer felülvizsgálatára, a regresszív jövedelempolitika korrekciójára és a különadók kivezetésére. A javaslatok között szerepel egy, a hitelességet építő, a politikai döntéshozatalt is erősítő, a  versenyképességet és a középtávú fenntartható növekedést segítő intézkedéscsomag is.