Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ezredfordulón még a nők körében meghaladta a 10, a férfiakéban a 16 százalékot azok aránya, akik nem vettek igénybe egészségügyi ellátásokat, 2003-ban a nőknél 94, a férfiaknál 87 százalék fordult orvoshoz egy éven belül. Ez az arány 2009-re (az ELEF készítésének idejére) sem változott jelentősen, azonban korcsoporton belül már markáns az eltérés − szögezi le az elemzés. Úgy tűnik, a fiatalok körében számottevően nőtt az egészségügyi szolgáltatások iránti igény. A legfiatalabb korcsoportban mindkét nem esetében több mint 10 százalékponttal emelkedett az egészségügyi ellátást igénybe vevők előfordulása. Meglepő módon az idősebbeknél a nőknél kevésbé, a férfiaknál erőteljesebben esik vissza a növekedés mértéke.
Az ELEF szerint háziorvosát a lakosság háromnegyede rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi, 39 százalékuk csak egyszer-kétszer. A betegek évente átlagosan 8 alkalommal fordulnak a háziorvoshoz, míg 1994-ben évente ötször tették ezt. A legnagyobb elégedettséget a háziorvosokkal szemben regisztrálták a felmérés készítői, a válaszadók több mint négyötöde elégedett vagy nagyon elégedett volt, és csak öt százalékuk jelezte kifejezett elégedetlenségét. Az elégedett páciensek aránya az alföldi régiókban a legmagasabb (86−87 százalék), a dunántúli régiókban 83−85 százalék, és Észak-, valamint Közép-Magyarországon a legkritikusabbak (80−81 százalék elégedett).Fogorvoshoz a többség nem megy minden évben, egy éven belül a lakosság négy tizede ült a fogorvosi székben, a férfiak ritkábban, a nők gyakrabban. Több mint egyötöd azok aránya, akik öt évnél is régebben jártak fogászaton és 1,3 százalékuk soha nem járt még fogorvosnál. A 2003-as adatokkal összehasonlítva kiderül, a felnőtt férfiak stagnáló lelkesedéssel járnak fogorvoshoz, a nők viszont ritkábban szánják rá magukat, mint hat évvel korábban. Fogorvosával a lakosság nagy része elégedett, bár a megkérdezésnél nem vizsgálták külön a magánpraxisban dolgozókat és az állami egészségügyben tevékenykedőket.
és 1,3 százalékuk soha nem kereste fel még a fogorvost
A szakorvosokat a felnőttek hattizede keresi fel, nagyrészt a háziorvos javaslatára, annak a beutalójával, ezért a háziorvosi látogatások nagyjából a dupláját teszik ki a szakorvosi viziteknek. A szakrendeléseken az ötszáz fő alatti településeken lakók jelennek meg a legritkábban, míg a 100 ezres városok lakóinak kétharmada tesz így. Ez feltehetően a mobilitási, megközelítési nehézségekkel függ össze − állapítja meg a jelentés. Mintegy 12 százalék azok aránya, akik annak ellenére nem mentek szakorvoshoz, hogy szükségük lett volna rá, leginkább az időhiányra vagy arra hivatkozva, hogy abban bíztak, hátha elmúlik a panasz. Megjelölték még a várólistától, illetve a kezeléstől való félelmet.
Mint az már korábban is beigazolódott, a jobb anyagi helyzetűek gyakrabban keresik fel a szakorvost. A kevésbé tehetőseknek csak mintegy fele megy el egy év alatt, míg a legkedvezőbb jövedelmi helyzetűek kétharmada. A 2. és 3. jövedelmi ötödhöz tartozók szakorvoshoz fordulási gyakoriságában nincs különbség, ettől eltekintve lineárisan emelkedik a szakorvoshoz járás a jövedelemmel.
