Az elmúlt évben mintegy háromszáz Makész-védjegyes készház épült Magyarországon, ami 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál, de persze jócskán elmarad a 2008-as esztendő 900 − védjegyes cég által tető alá hozott − épülettől. Ám ha figyelembe vesszük a lakásépítés három éve tartó zuhanását, az adatok némi optimizmusra adhatnak okot, amit erősíthet, hogy az ócsai kormányzati lakásprojektben és a kormány otthonteremtési programjában is részt vállalhatnak a technológia képviselői. Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő szakmai tagozatának decemberben újraválasztott elnöke kérdésünkre kifejtette: a készházak piacának tavalyi szerény növekedése nyilvánvalóan a technológiának, illetve az alacsony fűtési és hűtési költségeknek köszönhető. A 2020-tól érvényes előírás ugyanis előrevetíti, hogy a hagyományos módon épülő házak − melyek a C kategóriának (az átlagos színvonalnak) vagy annak sem felelnek meg − egyre inkább veszítenek majd értékükből. Az alacsony energiafelhasználású, passzív vagy aktív, és a pluszenergia-házak értéke viszont jelentősen megnőhet, tehát akik most ilyen épületet építenek, jól döntenek, és persze jól fektetik be pénzüket.
A válság azonban − mint mondja − a Makész-védjegyes cégeket is megtépázta: napjainkra gyakorlatilag a harmadára csökkent a megrendelésállomány, aminek nyomán több cég abbahagyta a tevékenységet vagy szünetelteti munkáját, arra számítva, hogy az energiaárak növekedése a megmaradt építtetőket majd feléjük tereli. Ugyanakkor az elnök szerint az is nyilvánvaló, hogy a készházak vagy a könnyűszerkezetes épületek nem tükröznek egységes minőséget és szolgáltatást, a paletta ugyanolyan éppoly sokszínű, mint a téglaépületeknél. Kínálnak kivitelezést 130 ezer forint plusz áfa négyzetméterártól egészen 300 ezer forint plusz áfa négyzetméterárig. Az ár tükrözi az épület minőségét, élettartamát, az energiafelhasználást, sőt a garanciát is − hangsúlyozza Kárpáti.
A bedőlt devizahiteleseknek tervezett ócsai lakóparkkal kapcsolatban − állítása szerint − az is elhangzott egyszer, hogy 150 ezer forintból kell kihozni egy négyzetmétert, szeptemberben azonban már a könnyűszerkezetes kivitelezés sem volt cél. Pályázatot, vagy a konkrét feltételeket mindeddig nem látták. Mint mondja, összeállítottak az államtitkárságnak egy szakmai anyagot a készház-technológiáról, de erről sincs további információ.
Hasonlóan vélekedik Hársasi Tibor, a 2008-ban alapított Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete elnöke. A társaság − amelynek tagjai a tervezéstől a kivitelezésig szintén teljes körű házépítési szolgáltatást nyújtanak − harminc hazai kis- és középvállalkozást tömörít, amelyek szintén részt vennének úgy az ócsai, mint a kormányzati otthonteremtési programban. Ez azonban az elnök szerint szinte lehetetlen: úgy látja, hogy már az ócsai projekt kapcsán meghirdetett közbeszerzésben sem tudnak labdába rúgni. Pedig a megrendelések fontosak cégeik számára, ugyanis az elmúlt két évben a megbízásállományuk 60−90 százalékkal esett vissza.
