Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy fővállalkozó cég még 2006 végén szerződést kötött kommunikációs hálózatok kiépítésére az alvállalkozójával. Ez utóbbi − az elvégzett munkák ellenértékeként − három részletben 190 millió forintot számlázott a fővállalkozónak a következő évben. A számlázás előtt azonban az alvállalkozó egy harmadik cégre engedményezte a fővállalkozóval szembeni valamennyi követelését és erről értesítette is azt, megjelölve azt a bankszámlát, amelyre fizetnie kell. A kiállított számlákat sztornózta az alvállalkozó, a fővállalkozó 2007 novemberében mégis az alvállalkozónak és nem az engedményesnek fizetett − igaz, maradéktalanul tette ezt.
Az engedményes cég ezt követően azt kérte a fővállalkozótól, hogy az neki fizesse ki a 190 millió forintot. Az indoka: az engedményezés alapján a fővállalkozó csak neki fizethetett volna jogszerűen. Miután a fővállalkozó nem fizetett, per lett a követelésből, amit a bíróság első- és másodfokon is megítélt az engedményesnek. A fővállalkozó ezt annyira igazságtalannak tartotta, hogy felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, ahol nem járt sikerrel.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő (ilyenkor csak ez vizsgálható). Az indoklásban − egyebek mellett − szerepel az is, hogy a fővállalkozó az engedményezésről történt értesítését követően az alvállalkozói díjtartozását a Ptk. 328. § (4) bekezdése értelmében csak az engedményes részére, illetve rendelkezésének megfelelően teljesíthette. Az, hogy az értesítésben megjelölt bankszámla felett kinek volt rendelkezési joga, a fővállalkozó fizetési kötelezettségét nem érinti. Így a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálat a fővállalkozónak 1 millió forint felülvizsgálati eljárási költségbe és 250 ezer forint felülvizsgálati eljárási illetékbe került.
Az alvállalkozónak kifizetett összegről nem szól az ítélet.
