Elfogynak a magyar találmányok?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Veszélyes folyamat alakult ki, a szabadalmak piaca másodlagos piaccá vált, a szabadalmakat gyakran pénzügyi befektetők vásárolják fel − mondta Hajdú Judit, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnökhelyettese. Ezek azonban sok esetben nem a szabadalmat használó cégek, amelyek például gyártásra készülnének, céljuk többnyire bitorlási perek indítása. Ennek a társadalom \"issza meg a levét\", a vívmányok ugyanis így kisebb eséllyel jutnak el hozzá (a holland Philips például évente mintegy 70-80 bitorlási pert kénytelen megvívni a pénzügyi befektetőkkel).

Magyarország lemaradásban van a szellemi tulajdon védelme szempontjából Európában, ennek ellenére Hajdú szerint kedvező változások is történtek. A nemzeti szabadalmi aktivitást a k+f ráfordítások értékére vetítve − az egységnyi ráfordított összeg és a találmányok száma összevetésében − Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. A hazai szabadalmi bejelentések mennyisége az elmúlt évtized mélypontját érte el 2010-ben: 175 intézményi és 471 egyéni bejelentés történt, ezeknek körülbelül 25 százaléka nem kap szabadalmat. A nem magyarországi, de magyar feltalálókhoz köthető bejelentések száma csak az Egyesült Államokban több százas nagyságrendet ért el, ami már a hazai teljesítménnyel is összevethető. A Magyarországon hatályos szabadalmak között a nemzetiekkel szemben egyre nagyobb arányt képviselnek az európai szabadalmak, elsősorban az egyszerűsödő követelményrendszer miatt. Az elnökhelyettes szerint félő, hogy a külföldi jogosultak szabadalmai elárasztják a kisebb országokat, így a magyar tulajdonúak aránya marginálissá válhat. (Az itthon hatályos szabadalmak jogosultjai között tavaly az élen Németország 26, az Egyesült Államok 14, illetve Svájc 9 százalékkal állt, a magyar jogosultak aránya 7,5 százalék volt.)