\"Erőteljesen azt tanácsolnám önnek\", hogy vonja vissza a készülő pénzügyi stabilitási és a jegybanktörvényeket a parlament elől, mivel azok minden bizonnyal sértik az uniós alapszerződést − írta a héten José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor kormányfőnek. Az ultimátummal felérő figyelmeztetés ellenére jelen állás szerint a kormánytöbbség elfogadja a stabilitási törvényt.
A pénzügyi stabilitási törvény − melyet várhatóan \"Magyarország gazdasági stabilitásáról\" címmel fogadnak el − az államháztartási törvény kétharmados része, a mostani kormánytöbbség ebben szabályozná az adórendszer, az államadósság alapvető szabályait vagy a Költségvetési Tanács (KT) jogait. Az elfogadásra váró törvény mondja ki többek között a magánnyugdíjpénztárak teljes kivéreztetését − vagyis azt, hogy egyéni nyugdíjjárulék kizárólag a nyugdíjalapba fizethető −, amire a 2012-es költségvetés megmentése érdekében volt szükség.
Sok hűhó semmiért adóügyben
A törvényjavaslat két hét alatt száguldott át a parlamenten, ezalatt nem egy kérdésben 180 fokos fordulatot vett a kormány álláspontja − természetesen mindig szakmai érvekkel alátámasztva. Eklatáns példa az adótörvények hatályba léptetése: korábban ezek kihirdetése és hatálybalépése között 45 napnak kellett eltelni − ezt idén a kormány 30 napra szállította le. Ez a határidő többször változott az utóbbi hetekben − volt még 180 napos is, különféle megszorításokkal −, de a most elfogadásra váró törvény szerint megint csak elegendő lenne a 30 nap, mert ilyen válságos időkben, mint a mostaniak, a kormánynak meg kell adni a lehetőséget a gyors reagálásra.
Már nem egykulcsos, hanem arányos az adórendszer
Az adókra vonatkozó szabályokban a kormány kétharmaddal tiltaná meg a visszamenőleges adókivetést (ilyen volt például a 98 százalékos különadó kivetése a köztisztviselői végkielégítésekre). A törvényjavaslat meghatározza, hogy a személyi jövedelemadót és a vállalkozásokat terhelő nyereségadót a jövedelem, illetve az adóalap összegétől függetlenül egységes kulcs szerint kell megállapítani. Azt is kimondja, hogy a személyi jövedelemadóban érvényesíteni kell a gyermekvállalás költségeit családi kedvezmény formájában, és garanciális jelleggel meghatározza, hogy az nem lehet kevesebb az előző adóévben érvényesíthetőnél − vagyis soha nem csökkenhetnének.
Kormányt buktathat a Költségvetési Tanács
A törvény újraszabályozza a KT szerepét. E szerint a tanács a költségvetés tervezetét a benyújtás előtt véleményezi a kormány számára, ha megalapozatlannak tartja, akkor azt a kormány újra megtárgyalja − így viszont már benyújthatja az országgyűlésnek. A már kész költségvetést a KT újra megtárgyalja s ha nem felel meg az államadósság csökkentéséről szóló alkotmányos szabálynak, akkor megtilthatja a parlamentnek az elfogadását. Ezzel a büdzsé készítése kikerül a parlament felelőssége alól − így a bírálók szerint a háromtagú tanács, vagyis a PSZÁF, illetve az MNB mindenkori elnöke, valamint a köztársasági elnök által kinevezett független elnök (most Járai Zsigmond) akár kormányt is buktathat.
