Mindenféle ingatlanfejlesztés banki finanszírozása jelentősen megnehezült az elmúlt időszakban, így a kiskereskedelmi projekteké is − szögezi le Lovro Adrienn. Ez komoly nehézséget jelent, hiszen az ingatlanfejlesztés tőkeigényessége miatt a hosszú távú projekthitelek kiemelt jelentőségűek. A plázastop következtében a nagyobb lélegzetű kereskedelmi fejlesztések valószínűleg nem, vagy csak néhány kivétellel indulnak meg jövőre, s inkább a meglévő kereskedelmi egységek átalakítása kerül előtérbe − véli.
Az ügyvezető igazgató szerint nem tapasztalható növekedés a kiskereskedelmi fogyasztás volumenében. Hozzátette: az idén kevés új márka nyitott üzletet Magyarországon. A bizonytalan környezetben a kereskedők beruházási hajlandósága jóval kisebb, amihez ráadásul párosul a vevők alacsony vásárlóereje, ami bizonytalanná teszi befektetéseik megtérülését. A válság következtében a legtöbben vagy későbbre halasztják vásárlásaikat, vagy az alacsonyabb árfekvésű termékeket keresik, így leginkább a diszkontáruházak terjeszkedése a jellemző − mondta Lovro Adrienn.
Mint hozzátette, a közeljövőben, az értékesítés jelentős növekedését sem a gazdasági, gazdaságpolitikai előrejelzések, sem személyes véleménye alapján nem valószínűsíti, ezért az Ablon 2012-es retail-stratégiájának középpontjában is a már meglévő kiskereskedelmi egységei állnak. Az Ablon által üzemeltetett dunakeszi Buy-Way üzletközpontban idén ősszel például a Möbelix bútoráruház nyitott új üzletet, amely azóta is nagy látogatottsággal működik. Ennek a sikernek az alacsony árak mellett másik nyilvánvaló oka a Buy-Way jó megközelíthetősége és a Tópart Kereskedelmi Park jelentős forgalma.
Az ügyvezető úgy látja, az elhelyezkedés továbbra is kiemelten fontos, s változatlanul a közlekedési csomópontok és kereskedelmi központok, parkok, valamint a jelenleg még nem lefedett városrészek a legkeresettebbek. Ebből a szempontból az idén megnyílt Europeum is kiemelten jó elhelyezkedésű, hiszen a napi 300 ezer fős forgalmat bonyolító Blaha Lujza téren található. Az elhelyezkedésen kívül természetesen a bérleti díjak is jelentős szerepet játszanak a kiskereskedelmi egységek nyitásában, működésében.
Az ügyvezető kifejtette, a bérleti szerződések mindig kölcsönös, egyéni megállapodások tárgyát képezik. A díjak ma sem magasabbak a néhány évvel ezelőttieknél, illetve azok a bérlők, akik számottevő forgalom-visszaeséssel néznek szembe, kérik a szerződések újratárgyalását, aminek eredményeként az új tarifák jellemzően alacsonyabbak az előzőeknél. Hangsúlyozottabbá válnak emellett az egyéb feltételek, mint például a bérleti időtartam, a fizetési ütemezés és a biztosíték.
Szerinte hátrányosan érinti a bérbeadókat a bérlők lelassult döntési periódusa, a bérlőknek pedig a hullámzó árfolyam okoz komoly gondot, mivel az árbevételük forintban realizálódik, a bérleti díjaikat viszont euróban fizetik. Az Europeumban ugyan nem alkalmazzák, de sok helyről hallani, hogy a bérlők fix bérleti díj helyett csak a forgalommal arányos bérleti díjat fizetnek − fűzte hozzá.
A plázastop hatásával kapcsolatban megjegyzi, az a kis területű (300 négyzetméter alatti) üzleteknek, üzletláncoknak, illetve a már piacon lévő szereplőknek kedvez, amelyek a verseny korlátozásával előnyös helyzetbe kerülhetnek. Fontosnak tartja azonban kiemelni, hogy a plázastop életbe lépésével a kiskereskedelmi eladások száma nem fog növekedni. A kereslet területi eloszlása folyamatosan változik, ez a mozgás indokolná újabb üzletek, így nagyobb kereskedelmi egységek nyitását is. A retail-piacnak ez a természetes ciklusa alakította eddig az ingatlanfejlesztést is, viszont a moratórium következtében az elkövetkező három évben ez már nem valósulhat meg − hangsúlyozza.
A rendelet egyik nagy vesztese az amúgy is nehéz helyzetben lévő építőipar, hiszen az ingatlanfejlesztés jelentős szeletét képviselte a kereskedelmi ingatlanok építése. Különösen érzékenyen érinti ez azokat a fejlesztőket, akik kifejezetten kereskedelmi fejlesztés céljából vásároltak meg ingatlanokat, és a törvény következtében a fejlesztés meghiúsul, ingatlanjaik elértéktelenednek. Lehetetlenné teszi a moratórium épületek kialakítását nagykereskedelmi tevékenységre is, hiszen ezen ingatlanok területe biztosan 300 négyzetméter fölötti.
Ráadásul a kereskedelem az egyik legjelentősebb munkahelyteremtő. Magyarország GDP-jéhez hozzávetőleg 10 százalékkal járul hozzá ez a szegmens. A nagy kereskedelmi fejlesztések leállításával további munkahelyek teremtésének lehetősége vész el, márpedig erre az országnak most kiemelten szüksége lenne − hangsúlyozza Lovro. Az Ablon-csoport például eddigi fejlesztései során több mint 8500 munkahelyet teremtett, amelynek egy része természetesen a kiskereskedelmi fejlesztésekhez kapcsolódik.
