Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós országok terhes- és koraszülött-gondozásának egységes szintre emelését sürgette felhívásában Brüsszelben a koraszülött-világnaphoz kapcsolódóan az Európai Alapítvány az Újszülöttek Védelméért elnevezésű szervezet.
A koraszülések száma az egészségügy egyik legfontosabb minőségi mutatója. Magyarország, bár sokat tett az utóbbi években ennek a javításáért és ennek eredményeképpen ma már egy számjegyű rátáról beszélünk (8,5 százalék), még mindig elmarad más uniós országok adataihoz képest. A svéd újszülöttek 4,7 százaléka, a francia csecsemők 6 százaléka és az osztrák babák 5,5 százaléka koraszülött. Az 1970-es évek elején megalakult Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) kulcsszereplői a koraszülöttek gondozásának, ápolásának, a késői szövődmények és károsodások kivédésének. Az ott folyó szakmai munka minősége közvetlen hatással van nemcsak a babák életkilátásaira, de az epidemiológiai adatokra is.
Hatalmas eredményt értünk el azzal, hogy ma már az 1000 gramm alatti születési súlyú újszülöttek is biztonsággal indulhatnak neki az életnek. Az ő túlélési rátájuk javulása áll a folyamatosan csökkenő csecsemőhalálozás mögött. Míg az 1960-as években hazánk csecsemőhalálozása több mint 30 ezrelék volt, az ezredfordulón 15 ezrelék, ma pedig 5 ezrelék körüli. Ezzel az eredménnyel a fejlett európai országok csecsemőhalálozási értéke átlagának közelébe jutottunk. És hogy ez a szám tovább javuljon, olyan újabb terápiás eljárások, műszeres kezelések állnak a rendelkezésünkre, mint például az éretlen koraszülött tüdejét segítő felületaktív anyag, a surfactans megalkotása és azoknak a vírusellenes gyógyszereknek a bevezetése, amelyek az éretlen tüdőt védik az élet első évében a későbbi súlyos szövődményektől − mondja Balla György neonatológus professzor, az MTA levelező tagja.
