Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt évek gazdaságpolitikája fenntarthatatlan, a kormány tovább akarja erősíteni a gyökeres változást célzó intézkedéseket − vezette fel Giró-Szász András kormányszóvivő a tegnapi sajtótájékoztatót, ahol Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ismertette a stabilitási törvénytervezet és a Magyar Növekedési Terv lényegét.
A stabilitási törvény kulcskérdése az államadósság mérséklésére vonatkozó szabály, amelynek értelmében mindaddig csökkennie kell az államadósságnak, amíg a bruttó hazai termék nő. Egy esetben lehet eltérni, ha tartósan (egy évig) és jelentősen visszaesik a GDP − egészítette ezt ki Matolcsy. A stabilitási törvény eggyel szigorúbb szabálya, az 50 százalék alatti GDP-arányos adósságráta előírása 2016-tól lép életbe. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország az uniós előírásnál szigorúbb utat követ. Az EU előrejelzése alapján 2015-re 65-70 százalék közötti szintre apad Magyarország államadóssága, 2020 körül pedig közelebb kerülünk az 50 százalékhoz − mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Idén többlet lesz a költségvetésben − hangsúlyozta Matolcsy −, jövőre pedig tartható a 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány. Ennek érdekében a miniszter nem zárta ki, hogy a kormány a jövő héten \"kis korrekciót\" hajt végre a 2012-es költségvetés bevételi és kiadási oldalán. A növekedés prognosztizálásakor a magyar kormány elsősorban a német kormány gazdasági növekedési előrejelzését veszi figyelembe, így most 0,5−1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre a korábban jelzett 1,5 százalék helyett. A tervezett IMF−EU-hitelmegállapodás nem a növekedést fogja segíteni − tette hozzá Matolcsy −, hanem védernyőt ad ahhoz, hogy Magyarország a pénzpiacokról finanszírozza magát.
A gazdaság beindításának fő kitörési pontjait a Magyar Növekedési Terv határozza meg, az ehhez kapcsolódó javaslatokat december végéig várják; összegzésük után alakítják ki az intézményi kereteket és illesztik hozzájuk a pénzügyi forrásokat. A növekedés egyik forrása az uniós pénz lehet − a 2007−2013-ig terjedő időszak uniós forrásait 95 százalékos arányban le kell hívni −, a másik az MFB feltőkésítésén keresztül futhat be. Az MFB-csoportnál újabb, kétszer 60 milliárd forintos tőkeemelést terveznek, ennek nyomán a bank hitelekkel, kamattámogatással és állami garanciavállalással támogathatja a gazdasági növekedést (részben az uniós pályázatokhoz szükséges saját forrást is biztosíthatja). Mindettől azt reméli a kormány, hogy így közel 1000 milliárd forintnyi többletforrás kerülhet a gazdaságba, amivel kivédhetővé válik az eurózónás bankválság negatív hatása.
A nemzetgazdasági miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy két személyes kedvence a Magyar Növekedési Tervben az újraiparosítás Magyarország és a Kárpát-medence területén (ami szerinte Demján Sándor \"termelni, termelni, termelni\" jelszavának elfogadását jelenti), valamint a kereskedőházak létrehozása. Ez utóbbiak állami garanciavállalás mellett kötnének kereskedelmi megállapodást külföldi partnerekkel (példának Kínát, Indiát, Azerbajdzsánt említette a miniszter), emellett összegyűjtik és közvetítik a megbízásokat.
Ami a jegybankkal való együttműködést illeti, Matolcsy elmondta: hetente egyeztet Simor Andrással, az MNB elnökével arról, hogy a jegybank milyen monetáris eszközökkel segítheti a növekedés beindítását. A jegybank független intézmény, szerepvállalása önkéntes − hangsúlyozta többször is Matolcsy. Nem várnak világtól elszakadt megoldásokat, \"csupán\" olyanokat, amilyeneket az ECB, a Fed vagy a Bank of England is használ. A Bankszövetséggel folyó tárgyalásoktól már karácsony előtt egy olyan keretmegállapodást vár a kormány, amelyben az MNB is részt vesz, például a végtörlesztésben az átváltásoknál a bankok számára nyújtott kedvezményekkel. Matolcsy emlékeztetett arra a 2009-ben már használt eszközre is, aminek keretében a jegybank 100 milliárd forintos jelzáloglevél-vásárlási programot indított. A kormány ennek újraindítását kérné, akár ekkora vagy nagyobb nagyságrendben. A lehetséges eszközök között a miniszter megemlítette a vállalati kötvényvásárlást is, ennek megfontolását kérve a jegybank elnökétől, hozzátéve, hogy ezt más jegybank is alkalmazta a válságkezelésben.
