Vízhiány, elsivatagosodás, talajpusztulás, csökkenő szántóföldi hozamok, globális klímaváltozás − mind az ökológiai túllövés állapotának következményei. A Föld mérete változatlan, miközben a gazdaság, az erőforrások iránti igény, a bolygó lakóinak létszáma − amely az ENSZ számításai szerint novemberben eléri a hétmilliárd főt − növekszik. Az 1980-as években az emberiség elkezdte felélni a Föld bioszférájának tőkéjét, és azóta már nem a természeti tőke hozamaiból él, ami a hosszú távon is fenntartható megoldást jelentené.
Az idén szeptember 27-e volt világszinten az a virtuális dátum, amikor az emberiség \"elfogyasztotta\" a természeti erőforrások azon mennyiségét, amelyet a Föld fenntartható módon képes lenne előállítani az év egészében − állapította meg a kaliforniai székhelyű nemzetközi kutatószervezet, a Global Footprint Network (GFN).
A GFN számításokkal határozza meg az emberiség természeti erőforrásokkal szembeni igényét, azaz az ökológiai lábnyomot, amely a termőföld, a karbon lábnyom, az erdő, a halászterület, a legelő, a beépített terület komponensekből áll össze. A komponensek közül kiemelkedik a karbon lábnyom mind mértékét, mind növekedési gyorsaságát tekintve − mondta Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezetője. A GFN az ökológiai lábnyomot viszonyítja a biokapacitáshoz, vagyis a természet kapacitásához, amely képes megújuló módon előállítani ezen erőforrásokat és asszimilálni a megtermelt hulladékokat.
Egy adott ország ökológiai lábnyoma alapvetően népességének számától és az egy főre eső fogyasztás mértékétől függ, az összehasonlíthatóság miatt az egy főre eső fajlagos ökológiai lábnyom értékét (gigahektár/fő) érdemes vizsgálni. Amíg a világnak 2,7 gigahektár/fő az ökológiai lábnyoma és 1,8 gigahektár/fő a biokapacitása, addig Magyarország esetében 3 gigahektár/fő ökológiai lábnyom áll szemben a 2,2 gigahektár/fő biokapacitással. A hiány világviszonylatban 0,9, Magyarország esetében pedig 0,8 gigahektár/fő − mondta Mayer Zoltán, a Dandelion Kft. környezetvédelmi szakértője.
Az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Dánia, Belgium és az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb egy főre eső ökológiai lábnyommal rendelkező országok, 8-10 gigahektár/fő körüli értékekkel. A legkisebb fajlagos ökológiai lábnyommal rendelkező országok Banglades, Afganisztán, Haiti, Malawi, Timor-Leste (0,6−1 gigahektár/fő).
Egyre többen elismerik, hogy pusztán a GDP-re alapozó, egymutatós rendszer nem tükrözi a legfontosabb társadalmi és környezeti folyamatokat, de még a gazdaságiakat is csak részlegesen. Így a valós társadalmi-környezeti-gazdasági folyamatok nyomon követéséhez új mutatószámokra lenne szükség, mint például az ökológiai lábnyom, valamint a Boldog Bolygó Index (Happy Planet Index, HPI) − mondja Mayer Zoltán.
A Boldog Bolygó Index három különálló jelzőszámot foglal magában: elégedettség az élettel saját bevallás alapján, ökológiai lábnyom és várható élettartam. Az index az emberi jóllét elérésének ökológiai hatékonyságát méri, hogy egy-egy vizsgált ország milyen hatékonyan fordítja a Föld véges erőforrásait jóllétté. Számokban is kifejeződik, hogy nem feltétlenül a nagy lábnyom jelent jót ebben az esetben. Az index értéke a következő országokban a legmagasabb: Kolumbia, Costa Rica, Dominika, Panama, Kuba, Honduras, Guatemala, Salvador.
