Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kardkovács Kolos, a nemzetgazdasági tárca jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára az új Munka törvénykönyvének koncepcióját ismertetve azt hangsúlyozta a Napi Gazdaság konferenciáján, hogy az új tervezetben is szerepel a védett kor intézménye, nem változik a szabadnapok száma, bővül a munkaidő-kedvezmények köre és megmarad a műszakpótlék is − azt sugallva, hogy a tervezetet érő éles kritikák eltúlzottak. Emellett Lóczy Péter, a Közigazgatási Minisztérium szakmai főtanácsosa is arról beszélt, hogy jövőre nem vezetik be a differenciált minimálbért, a közszféra életpályamodelljei pedig várhatóan még idén elindulnak. Ezzel szemben több más előadásból az derült ki, hogy sok téren inkább bizonytalanság és pesszimizmus uralkodik a kilátásokkak kapcsolatban.
A vállalatoknál például nem látszik nagy optimizmus − derült ki Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezető igazgatójának előadásából. A Devise Hungary és a Simconsult közös kutatása úgy találta, hogy a vállalati szektorban még nincs vége a válságnak. A megkérdezettek 39 százaléka arra számít ugyanis, hogy nagyon rossz évet zár, 42 százalék mondta, hogy átlagos éve lesz és csak 19 százalék várja, hogy túlteljesíti a terveit. A gazdasági helyzetet sem látják túl rózsásnak: 8 százalék jelentősen romló, 27 százaléka romló gazdasági környezettel számol, 42 százalék pedig stagnálást vár jövőre, javuló kilátásokkal 21, jelentősen javuló gazdasági környezettel mindössze 2 százalék számol.
A kutatás alapján a cégeknél a béremelés kérdését egyértelműen a gazdasági helyzet határozza meg és nem a kormányzati intézkedések. Dara szerint a vállalkozások mindössze egyharmada lát esélyt béremelésre, de ahol terveznek ilyet, ott is jóval a kormány által elvárt öt százalék alatt marad a mérték. A 300 vállalatot felölelő, minden magyarországi régióra kiterjedő vizsgálat alapján, országos átlagban 3,8 százalékos fizetésemelésre látszik esély jövőre, bár a tervek széles sávban, 0,3 és 7 százalék között mozogtak. A megkérdezettek negyedénél a béremelés szubjektív, nincs rá hatással az életkor, a vállalatnál eltöltött idő, a beosztás vagy az egyéni teljesítmény. Ahol az utóbbi szempontokat figyelembe veszik, érdekes módon az adóváltozásokkal jobban járó felső és középvezetői posztokon is átlagosan 3,5−3,7 százalékos béremelést terveznek, míg a fizikai munkakörökben átlagosan 4,2 százalékot. A béremelések lehetőségét viszont további tényező is rontja: egyrészt a jövő évi tervezett intézkedések alapján úgy tűnik, a vállalatok kifogytak a forrásból, másrészt már nincs miből visszavenni.
