Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szalmabálaház-építési módszer Észak- és Dél-Amerikában, de Európában és Magyarországon is ismert. Nálunk 2009 decembere óta van minősített szalmabálaház-szerkezet, és ez a világon is az első minősítés, ami azért lényeges, mert a 3/2003 (I. 25.) BMGKM−KvVM együttes rendelet megalkotása óta itthon csak építőipari műszaki (ÉME) engedéllyel rendelkező építőanyagból készülhet lakóépület. Ezt a viszonylag olcsó és helyben található alapanyagot, illetve technológiát most szeretnék az ezer lakosú Tolna megyei településen, Györkönyön meghonosítani, hogy a szalmabálából épült házakkal banki hitel nélkül lakhatáshoz juthasson néhány fiatal, gyermekes család.
Mint Braun Zoltán, a Paks közeli település polgármestere elmondta, az elvándorlás itt is gond, ezért ezzel próbálják a fiatalokat maradásra ösztönözni. Első \"nekifutásra\" három 70 négyzetméteres házat építenek, melyeket bérelhetnek a családok, s ha a végleges letelepedés mellett döntenek, a bérleti díjat is visszakapják. Szerencsére munkalehetőség is akad, úgy a településen, mint a szűken vett régióban. A községben például működik ereszcsatorna-üzem, autóipari cég, varroda, de van megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató társaság is.
A könnyűszerkezetes házak terveit a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának hallgatói tervezték, a megvalósítást anyagilag pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Duna Összeköt Leader Egyesület is támogatja, jelenleg 20 millió forinttal. Mint Makovényi Ferenc építész, az egyetem dékánja − aki maga is részt vállal a szalmabálaprojektben − kifejtette: egy-egy 70 négyzetméteres ház kihozható 10-12 millió forintból, s nemcsak az építési költség, hanem a fenntartási is alacsonyabb, mint a hagyományos téglaépületeké.
A technológia lényege, hogy a tartószerkezet fából készül, a hőszigetelés pedig szalmából, amihez a kitűnő szigetelő, olcsó szalmabálát használják. A téglát kiváltó szalma helyben található, a projekt megvalósításában is helyiek vesznek majd részt. A szalmabála falazatot hagyományos módon és anyaggal vakolják, a gépészet, illetve a burkolatok, a tetőzet s a nyílászárók is hasonlóak, mint a megszokott téglaházaknál. Az első körben tervezett három háznak jelenleg folyik az engedélyeztetése, így várhatóan jövő év elejére készülnek el.
