Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A részletek ismeretében nehéz megbecsülni az intézkedések munkaerő-piaci hatásait. Egyelőre biztosnak látszik, hogy emelik a minimálbért, a vállalkozásokat pedig rákényszerítik a béremelésre − ennek mikéntjéről viszont szinte semmit sem tudni − vázolta fel a helyzetet Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A szakértő szerint várhatóan gyakoribbá válik a trükközés: például papíron kevesebb alkalmazottat vagy több részmunkaidőst foglalkoztatnak a cégek. (Ráadásul az OMMF megszüntetéséről Matolcsy György tett említést a múlt pénteki bejelentései között − a szerk.)
Ennyit bírnia kell egy vállalkozásnak − idézte Adler a miniszterelnöki vélekedést −, ez azonban szerinte korántsem ilyen egyértelmű. A minimálbéren foglalkoztatottak kétharmada vállalkozó. A minimálbéren történő alkalmazás leginkább a textiliparra és az idegenforgalomra jellemző. Ha a kormány szigorú ellenőrzésekkel próbálkozik, akkor a béremelések terhe alatt sok cég mehet tönkre.
Az intézkedések inkább a feketegazdaság erősödése, mintsem a foglalkoztatás növelése felé hatnak − véli Tóth István János, az MTA KTI tudományos munkatársa. A szakember szerint várhatóan nő a nem regisztrált foglalkoztatás, valamint a zsebbe fizetés. Ráadásul a megnövekedett terhek miatt sok külföldi tulajdonú cég egyszerűen kivonulhat a magyar piacról.
A jelek szerint a kormány a kulisszák mögött elismerte az egykulcsos adóból való kilépés szükségességét − véli Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint az a kormányzati filozófia azonban továbbra is erőteljesen érvényesül, hogy a tehetősebb rétegnek kedveznek. A kormány ötszázalékos bérajánlását is nehéz értelmezni, hiszen nincs rá magyarázat. Ez az érték több mint háromszorosa a várható 1,5 százalékos GDP-növekedésnek. A szakértő szerint a lépéseknek lehet munkahelyteremtő hatása, de csak olyan értelemben, hogy nő a részmunkaidős foglalkoztatás. A minimálbér gyors emelésének − ahogy ez az első Orbán-kormány alatt is tapasztalható volt − nincs ösztönző hatása. A gazdasági folyamatok figyelmen kívül hagyása a közeljövőben újabb adóemeléseket és korrekciókat igényelhet − véli Hárs.
Adler a kormányzati intézkedések mögött meghúzódó logikát abban látja, hogy a magasabb bérek és ennek nyomán keletkező több járulékbevétel hatására a GDP is nő. Ennek működését azonban kérdésesnek tartja. A lapunknak nyilatkozó egyik szakember a kormányzati közlemény szövegéből arra következtet, hogy a közeljövőben akár újabb, fix összegű, jövedelemszinttől független sarcok bejelentése is jöhet. Az NGM közleménye ugyanis úgy fogalmaz: \"...előre látható időn belül megvalósul az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az előnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egyenlő mértékben fog részt vállalni a közterhekből\".
