Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piac ugyan nem várta a jegybanki alapkamat hatszázalékos szintjének emelését, a monetáris tanács (MT) végül tegnapi kamatmeghatározó ülését követően mégis meglepte a piacot. Várható volt, hogy az MT-nek reagálnia kell a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésére, azonban a tanács külön határozatot is hozott a kérdésben.
A jegybank kész a devizatartalékok terhére a devizahitelek törlesztéséhez szükséges devizamennyiséget a bankok igényei szerint rendelkezésükre bocsátani − mondta Simor András jegybankelnök. Ezzel jelentős terhet vett le a forintkurzusról, amely rögtön a bejelentést követően erősödésnek indult. A kormányzati döntés ugyanis, még ha csak az adósok egy részét érinti is, jelentős forinttöbbletet jelentett volna a piacon. Az árfolyamgyengülés ráadásul gyorsan beépül a várakozásokba és a múlt héten rosszra fordult nemzetközi gazdasági környezet hatását súlyosbította. Ezen tompított a jegybank mostani bejelentése, hiszen az átváltás nem rontja a kurzust, ráadásul a forintárfolyam-várakozások Simor szavaival élve a helyes irányba terelődhetnek. Arról, hogy mindez hogyan, milyen ütemezésben történik majd, a napokban születik döntés. A jegybank számításai szerint a devizahitel-állomány 20 százalékát váltják majd át az adósok, ez a becslés megegyezik a kormány várakozásaival. A devizatartalék csökkenése a törlesztés miatt az ország külső adósságának mérséklődésével jár együtt, így a két hatás kiegyenlítődése miatt az ország kitettsége nem változik lényegesen.
Mindez ha a tegnapi kamattartásról el is vonhatta a figyelmet, a kamatpályáról és az inflációs jelentés főbb számairól aligha. A tanácson belül jó ideje először jelent meg vélemény az alapkamat 25 bázispontos emelésére, miközben a jegybanki stáb csütörtökön megjelenő inflációs prognózisa enyhén emeli az inflációs pályát, valamint lényegesen lehúzza a júniusban várt növekedési ütemet.
Az előrejelzés ugyanakkor még nem tartalmazhatta a múlt héten bejelentett költségvetési intézkedéseket, azonban az alapján lényegesen emelni kell még az árindexen és még tovább kell rontani a GDP várt ütemén. Az árváltozás üteme ugyanakkor jegybanki, nyolc negyedéves horizonton belül, valamikor 2013 első felében érheti el a 3 százalékban megjelölt inflációs célt, mivel az adóváltozások egyszeri sokkhatása egy éven belül kikerül a rendszerből, miközben a belső fogyasztás továbbra is csak mérsékelt lehetőséget biztosít az áremelésekre. Így a kamatpálya a közeljövőben elsősorban nem a reálgazdasági folyamatok, hanem a stabilitási kockázatok függvényében változik majd.
A pénzügyi piacokat jellemző bizonytalanság kiváró monetáris politikát indokol − szól az MNB-komment, amely óvatosabb a korábbiakhoz képest és kevésbé lehet belőle egy hosszú távú irányt megjósolni. A monetáris szigorítás és lazítás irányába szóló érvek kiegyenlítettek, ezért is szükséges most az óvatosság − véli Barta György, a CIB Bank közgazdásza, aki szerint még jó ideig maradhat a hatszázalékos ráta.
| 2011 | 2012 | |||
| előző | új | előző | új | |
| GDP | 2,6 | 1,6 | 2,7 | 1,5 |
| Infláció | 3,9 | 3,9 | 3,6 | 3,9 |
| Maginfláció | 2,8 | 2,8 | 2,8 | 3,2 |
| Forrás: MNB |
