Az MNB augusztus végi adatok szerint 35 milliárd euró értékű devizatartalékának részleges felhasználását üdvözölte a piac. Jelenleg elég magas szinten van ahhoz a devizaállomány, hogy egy ilyen célra felhasználja egy kis részét az MNB − véli Barta György, a CIB Bank szakértője. Ha a devizahiteleknek tényleg az MNB által említett 20 százalékát végtörlesztenék, akkor az megközelítőleg 3-3,5 milliárd euróval terhelné meg a tartalékot, amely a piac számára elfogadható szintet jelentene. Mindez ráadásul csökkentené az ország devizakitettségét, még akkor is, ha épp a jobb adósok kerülnének ki a rendszerből.
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ez a 20 százalék ráadásul igen óvatos becslés, azaz ennél jóval kisebb lehet a valós arány. A kockázat a svájci frank euróhoz viszonyított árfolyamának rögzítésével a forint/euró kurzusra szűkült, amely az MNB bejelentésének köszönhetően konszolidálódni kezdett. A piac az átváltás hatását már korábban elkezdte beárazni, és a jegybank bejelentése jelentősen tompította a forint gyengülésére vonatkozó várakozásokat.
A teljes lakossági jelzálog alapú devizahitel-állomány (lakáscélú és szabad felhasználású együtt) az MNB júliusi adatai szerint meghaladja az 5,2 ezer milliárd forintot. Ha azt feltételezzük, hogy a végtörlesztés a becsült 20 százalék helyett egy reálisan várható 10 százalékát érinti, az jelenlegi árfolyamon nagyjából 1,8 milliárd euró (2,2 milliárd svájci frank) átváltását eredményezheti, több hónapra elosztva − számolt be a Napi Gazdaság Online.
Ez a bankközi devizapiac napi 0,5−0,8 milliárd eurós forgalmához mérten nem akkora tétel, hogy romba döntené a forintot, de miután a piaci szereplők számítanak a beáramló mennyiségre, long európozíciók épülhetnek ki − vélekedett Csajbók Róbert, az ING Bank üzletkötője. Véleménye szerint az érintett hazai bankok az intézkedés terveinek körvonalazódásakor már minden bizonnyal elkezdtek ilyen pozíciókat felvenni, ami egyszeri lökésként közre is játszott a forint gyengülésében.
