Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Annyi biztosra vehető az elemzői vélemények alapján, hogy szeptemberben − azaz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának jövő keddi ülésén − nem változik a január óta 6 százalékon álló magyar alapkamat. A tekintetben azonban még az irányban sem értenek egyet a lapunk által megkérdezett elemzők, hogy a hazai gazdaság milyen ráta mellett fejezheti majd be az évet.
Az infláció, ha csak átmenetileg került is a célként megjelölt 3 százalék közelébe, továbbra is kezelhető mederben marad. A jegybanki komment valószínűleg megemlíti a jövedéki adót és a továbbra is nyomott belső keresletet, a hangsúly azonban továbbra is a pénzügyi stabilitási kockázaton marad − véli Németh Dávid, az ING szakértője.
A forint kurzusának idei alakulása komoly kockázatokat rejthet magában és ezzel szemben az árfolyamcél nélküli MNB sem maradhat közömbös. A forint ingadozása ugyanis egyaránt hathat az inflációra és a pénzügyi stabilitásra, ami pedig már a jegybank asztala. Samu János, a Concorde közgazdásza szerint itt még nagy meglepetések jöhetnek. A svájci frank rögzítése ugyan támogathatott volna egy monetáris lazítást, ám az elmúlt napokban az euró/forint kurzus részben az euróválság miatt, részben a hazai kormányzati bejelentések következtében gyengült, miközben a kockázati prémium is havi csúcsokat dönt. Ugyan azóta némileg finomodtak a rögzített árfolyamon lehetséges végtörlesztéssel kapcsolatos elképzelések, ám az árfolyamra gyakorolt hatásuk még így is jelentős lehet. Így év végére akár 290−300 körüli euró/forint is elképzelhető.
Ha ez stabil marad, annak a stabilitási kockázatokon túl komoly inflációs hatása is lehet. A legutóbbi inflációs jelentés még 273 körüli árfolyammal számolhatott, így ha a fenti árfolyamgyengülés bekövetkezik, az 10 százalékos leértékelődést jelentene. Ha emellé hozzátesszük annak kockázatát, hogy erre a hitelminősítők is reagálhatnak, az még borúsabbá teheti a képet. A monetáris tanács ugyanakkor az eddigiek alapján nem sieti el az emelést, elkerüli, hogy átmeneti jelenségekre szigorítson.
A piac a legutóbbi időkig kamatcsökkentést árazott, most viszont már változatlan kamatokat vetít előre − erősítette meg Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője, aki nem számít kamatemelésre. A hazai események tovább fokozták az eurózóna miatt amúgy is feszült hangulatot, így hiába alakul kedvezően a maginfláció és támogatna egy lazítást a gyenge belső kereslet, erre még legalább egy fél évet várni kell. Ugyan elképzelhető, hogy tényleg szükségessé válhat a kamatemelés, de erről még korai lenne beszélni − véli Árokszállási.
Nem egyértelmű az árfolyamgyengülés mértéke sem. Németh Dávid szerint nem tűnik indokoltnak az év végére várt 300 forint körüli euró, a magyar kormányzati bejelentések kurzusra gyakorolt hatását nem kell túlértékelni. Az elemző így év végére 275−280-as szintet vár, hozzátéve, hogy az eurózónából érkező hírek még bármikor megbolygathatják a történetet.
