Az árváltozás üteme továbbra is a gyenge kereslet markában maradt, még ha bázishatások és külföldről importált drágulási nyomások eltérítik is az inflációt a jegybank és a kormány által 3 százalékban megjelölt inflációs céltól − derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból. A júliusi 3,1 százalék a várakozásoknak megfelelően átmenetinek bizonyult, bár az augusztusra jelentett 3,6 százaléknál azért mérsékeltebb év/éves drágulást vártak a piaci elemzők (a Napi-konszenzus 3,4 százalék volt). Mindez azonban belefér az eddigiekbe, a főbb tendenciák maradtak − vélik egyhangúan a szakértők.
Augusztusban mindenekelőtt a benzin és a gázolaj drágulása tolta a vártnál feljebb az árindexet. Korábban az elemzők mérsékelt emelkedésre számítottak ebben a kategóriában, ehhez képest egy hónap alatt 2,4 százalékkal, egy év alatt 13,6 százalékkal drágultak a járműüzemanyagok. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak is, főleg a liszt és a cukor drágult nagyot. Minden más bázishatással magyarázható, azaz technikai számítások miatt ugrott egyet az árindex. Ezek közül a legjelentősebb a háztartási energia, amelynek tavalyi árcsökkenése egy évig segítette az indexet, a hatása azonban mára beépült az új bázisba. Ez egy év alatt 4,8 százalékos drágulást jelent e körben (a legnagyobb mértékben a palackos gáz ára ment fel, 19,3 százalékkal).
Az augusztus amúgy szezonálisan klasszikusan enyhe hónapnak számít, de ez most nem valami látványosan nyilvánult meg. Az idényáras élelmiszerek árai ugyan 11,6 százalékkal estek vissza, a ruházkodási cikkek pedig a nyári kiárusítások következtében 2,6 százalékkal lettek olcsóbbak a júliusinál, ám a nyolcadik havi 0,1 százalékos összesített mérséklődés jóval elmaradt a más éveket jellemző 0,3−0,6 százalékos mínuszoktól.
Ettől függetlenül a fő üzenet nem változott: a maginfláció még mindig elég stabilan alacsony szinten horgonyzott le. A szezonális és külföldről importált hatásoktól megtisztított mutató elmúlt három havi görgetett szintje továbbra is három százalék alatt maradt − mondta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő közgazdásza −, az infláció éves üteme idén négy százalék alatt maradhat.
