Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szalay-Zala Andrea, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége titkára szerint biztos, hogy pozitívan hat a vidéki ingatlanok, köztük a tanyák piacára mindkét pályázati lehetőség − tanyafejlesztésre egymilliárd forint, falusi turizmusra négymilliárd −, hiszen a korábban meghirdetett pályázatoknak is volt ilyen hatásuk; felélénkítették a vidéket, kedvet csináltak a pályázáshoz és a beruházáshoz. Voltak, akik a megörökölt családi házat, tanyát újították fel, s alakították át vendégek fogadására. Az alföldi tanyavilágban ennek ma is jó példái a működő ökogazdaságok, ahol az odalátogató gyermek- és felnőttcsoportok számára egyaránt sok érdekes látnivalóval és helyi ételspecialitásokkal tudnak szolgálni. A júliusban megnyíló új pályázati források céljaihoz − a gasztronómiai, a lovas-, a kerékpáros, a vízi és az ökoturizmus stb. fejlesztéséhez − a tanyavilág optimális terep.
Persze szerinte az rendkívül fontos, hogy elegendő forráshoz jussanak a pályázók, hiszen a falusi-tanyai szálláshelyek fejlesztésénél a fő szempont a minőség. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni az akadálymentesítésre, a korszerű szolgáltatások minél szélesebb körű kialakítására. Azaz a meglévő lakó- és tanyaépület mellett a gazdasági épületvagyont is be kell vonni a fejlesztésbe, s a turisztikai hasznosításba. Példaként említi a présházak és a régi magtárak vendégszobákká alakítását, a csűrök átépítését, vagy a meglévő falusi ház utcai frontján kis \"szatócsbolt\" létesítését.
S hogyan látják az említett turisztikai célú programok piaci hatását az ingatlanszakemberek? Paprika Károlyné, a Bács-Kiskun megyei soltvadkerti székhelyű Paprika Immobilien tulajdonosa optimista: szerinte a tanyafejlesztési és a másik, a lovas és gasztronómiai programok támogatására − 4 milliárd forintos kerettel − meghirdetett pályázati program együtt lendíthet a mostani befagyott vidéki ingatlanpiacon.
Az üzletasszony úgy tapasztalja, hogy az utóbbi időben emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik \"földes\" tanyaingatlant vásárolnak, és gazdálkodásba fognak. Legtöbbjük nem csak saját szükségletre termel, hanem a piacra is juttat, illetve némelyikük szálláshelyek kialakításával turistákat is fogad. Igaz, hogy most viszonylag olcsón hozzá lehet jutni egy-egy kisebb tanyához, ha viszont pályázati segítséggel beruházásokba, fejlesztésekbe fognak a tulajdonosok, nőhetnek az árak. A megyében jelenleg sok komfort nélküli, felújítandó tanya van eladósorban 3−6 ezer négyzetméteres földdel 3-4 millióért, de vannak a kínálati palettán komfortos épületek, sőt luxusfarmok is: ezek ára 8-10, illetve 20-22 millióról indul.
Bozsó Bence, a szegedi Limit Ingatlaniroda ügyvezető igazgatója szintén úgy látja: a tanyafejlesztési program nyomán a több mint két éve csendes piacon az érdeklődés élénkülhet, és esetleg az árak is emelkedhetnek 10, maximum 20 százalékkal. Amúgy Bozsó szerint látványos fordulat nem várható rövid távon a tanyapiacon, hiszen a fejlesztések − például az aszfaltutak kiépítése, az épületek korszerűsítése, villamosítása, víztisztítók stb. − több tízmillió forintot igényelnek, így az egymilliárd forint nem túl sok tanya piaci pozícióba hozását segítheti elő.
Pedig a szegedi tanyavilágban is bő a kínálat, a kereslet azonban igencsak gyér: inkább csak a 2-3 milliós kisebb tanyák iránt van némi érdeklődés a városból kiköltözők részéről. A többi kategóriában - a 4−8 millióért kínált, felújítandó épületű és pár ezer négyzetméteres földterületű, valamint a 6-7 ezer négyzetméteres földdarabon álló 200-300 négyzetméteres házak iránt, amelyeket 18-20 millióért vagy még drágábban dobnak piacra − szinte egyáltalán nem érdeklődnek a vevők.
