Az előző hónapokhoz hasonlóan továbbra is az élelmiszerek árának alakulása okozza a legfőbb bizonytalanságot az inflációban. Ezek alapján a szeptemberi 3,8 százalékos fogyasztói árindex októberre 3,9 százalékra emelkedhet - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők. A KSH csütörtökön publikálja a statisztikát.
A tavaszi rossz időjárás és a nyári gabonaár-emelkedések tompítva jelentkeztek eddig a hazai inflációs számokban. Várható az élelmiszerek árának emelkedése októberben, ám lehet, hogy ez csak később érvényesül majd - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ez a hatás a feldolgozott élelmiszerekre is átterjedhet, a szakértő szerint ez november-decemberben jelenhet meg az árakban. Samu János, a Concorde elemzője is visszafogott drágulással számol, szerinte akkor lehet komolyabb árgerjesztő hatása az élelmiszereknek, ha gabonaimportra szorul az ország.
A többi árucsoportnál nem várnak komolyabb változást a piaci elemzők. A tartós fogyasztási cikkeknél tapasztalható deflációs folyamatok továbbra is maradhatnak, ráadásul a forint árfolyama is stabilizálódott az előző hónapban, ami nem gerjeszt inflációt a főként importból származó termékek esetén.
A 2010-es év összességében "nyugodtabban" telhet inflációs szempontból: 3,8-3,9 százalék körül alakulhat az utolsó két hónap adata - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A jövő év viszont már komolyabb változásokat hozhat: egyrészt a válságadók emelhetik az infláció pályáját, másrészt az szja-módosítások és az élénkülő hazai kereslet is árnyomást okozhat, ráadásul a jelenlegi tervek szerint a kormány feloldja januártól az energiaárakra vonatkozó moratóriumot - mindez már komolyan megdobhatja a 2011-es inflációs pályát, ami miatt minimális az esély a háromszázalékos fogyasztói árindex teljesülésére.
Suppan is kedvezőtlenebb pályával számol, de szerinte még "érintheti" a 3 százalékot jövőre a pénzromlás üteme. A bankadó már megjelent a pénzügyi szolgáltatások árában, viszont a kiskereskedelemben nem várható átárazás, ahogy a jövőre felfutó belső keresletnek sem lesz még inflációgerjesztő hatása. A távközlési szolgáltatások árszintje uniós összevetésben magas, nincs már lehetőség további díjemelésre. Az energiaáraknál lesz áremelés, de ezzel tulajdonképpen az idei év közepén elmaradt emelést lépik meg a szolgáltatók - tette hozzá Suppan.
Németh Dávid, az ING szakértője szerint ugyanakkor az energiaárak szabadon engedésének akár komolyabb hatása is lehet: a gáz árának 5 százalékos emelése kéttized százalékponttal megdobhatja a pénzromlás pályáját, amit a nagyfogyasztók áráthárítása még jobban megemelhet. Ezen túl a különadók biztosan drágító hatással járnak és a nemzetközi tapasztalatok alapján az szja-csökkentés is árnyomást okozhat. Ezek alapján 4 százalékos átlagos infláció sem zárható ki jövőre - véli Németh.
