A piaci várakozásoknak és a Napi-konszenzusnak megfelelően változatlanul, 5,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén az MNB monetáris tanácsa (MT). Három lehetőségről szavazott a tanács, végül azonban a tartás kapott nagy többséget, szemben a 25 bázispontos emeléssel, illetve a 25 bázispontos csökkentéssel - számolt be a döntésről Simor András jegybankelnök. Az MT szerint a infláció esetében nagyjából az augusztusi prognózis pályáján mozog a gazdaság. Az árak alakulására hatással lehetnek az utóbbi hetek kormányzati intézkedései is. Az MNB jelenleg nem tudja teljesen számszerűsíteni e hatásokat, erre a november végi inflációs jelentés tesz majd kísérletet, és akkor veszi e döntéseket érdemben figyelembe az MT is - mondta az elnök, aki szerint az adóemelések biztosan hatnak, szektoronként különböző mértékben. A kormányzati intézkedések jelentősen átrajzolhatják a makrogazdasági kilátásokat, összességében a felfele mutató inflációs kockázatokat erősíthetik és bizonytalanabbá tehetik a befektetői klímát - olvasható a döntés indoklásában.
A belső fogyasztást jövőre lefelé húzhatják az állami leépítések és az, hogy a vállalatok valószínűleg visszafogottan emelik a fizetéseket (egy közelmúltban készült felmérés szerint a cégek 40 százaléka még nem döntött a 2011-es bérekről). A szektorális különadók visszafoghatják a beruházásokat, ami szintén rosszat tesz a gazdasági növekedésnek. Az MT az indoklásban megismételte, hogy az inflációs kilátások, illetve az ország kockázati megítélésének tartós romlása esetén szükségessé válhat az alapkamat emelése. Várható volt, hogy a jegybank egyelőre nem változtat kamatain, mivel az utóbbi egy hónapban a kilátásokat befolyásoló érdemi új információ nem került elő és a forint árfolyama is csak kismértékben változott - véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.
