Az eddigi, külső adósságra épülő növekedési pálya a továbbiakban nem tartható fenn - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb konvergenciaelemzése. E szerint a tartós gazdasági növekedéshez és az euróbevezetéshez egyaránt az államadósság és a külső adósság csökkentésén át vezet az út, a gazdasági növekedést az eddigieknél nagyobb arányban kell hazai forrásokból finanszírozni. Ehhez azonban a szigorú költségvetési politika csak szükséges, de nem elégséges feltétel. Az ország versenyképességének, a tartós gazdasági növekedés feltételeinek javításához a költségvetés szerkezetének átalakítása is elengedhetetlen a jegybank szerint.
A közös európai valuta bevezetésével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az ebből származó előnyök hosszú távon csakis fenntartható, stabil, fegyelmezett gazdaságpolitika és versenyképes reálgazdaság mellett használhatók ki. Orbán Viktor leendő miniszterelnök az Inforádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy az új kormány a gazdaságpolitikáját a forintra építi, és amíg Magyarország nem veszi át az eurót, addig egy erős nemzeti valuta fenntartása lesz az ország érdeke. Orbán emellett a devizahitelek forintra váltását is tanácsolta. (Ezt éppen megnehezítheti a leendő kormányfő tegnapi, a jelenlegi jegybanki vezetés eltávolítására tett ismételt utalása. Egy ilyen kijelentés "békeidőkben" jelentős forintgyengülést eredményezett volna, a nemzetközi piaci bizonytalanság azonban ezt elnyomta és a magyar deviza nem reagált érdemben.)
Orbán utalásaiból a konkrétumokat hiányolták a Napi által megkérdezett elemzők. A devizahitelek átváltása hangzatos ígéret, de megvalósítására nem lát nagy esélyt Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. Az "erős forintról" viszont nem derül ki, hogy milyen szintet is jelentene - jegyezte meg Sörös. Ezzel kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője megjegyezte, hogy a 300-as euró/forint árfolyamhoz képest már a 280-290 forintos is erős, és mindkét elemző hangsúlyozta, hogy az árfolyam alakulása nem a kormánytól függ. A hazai deviza erősödése, stabilitása csak kiszámítható, növekedésorientált, ugyanakkor fegyelmezett fiskális politikával érhető el hosszú távon és nem "kormányráhatásra", verbális intervencióval, főleg nem a mostani helyzetben - vélekedett Sörös. A nemzetközi események ugyanis továbbra is jobban hatnak a forint árfolyamára, mint a leendő kormány tervei, intézkedései.
A lakosságnak kedvező lenne az erős forint a magas devizahitel-teher miatt, az exportőr vállalatokat azonban hátrányosan érintené - emelte ki Sörös -, így a teljes gazdaságra érvényes optimális árfolyamot nehéz meghatározni. Az exportáló vállalatok körét is érdemes szétválasztani: az összeszerelési tevékenységet folytató multiknak például irreleváns az árfolyam alakulása, a lényeg inkább az, hogy hosszú távon stabil maradjon - mondta Török. A nagyon erős forint a kis- és középvállalatoknál okozhat inkább problémát. Bár nehéz meghatározni azt a szintet, ahonnan már negatív hatást gyakorolna az erős forint a gazdaságra, egy korábbi vállalatvezetői konszenzus alapján Török úgy vélte, hogy a 260 forint alatti eurót már vélhetően erősnek tartanák a piaci szereplők.
