Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzeti Földalap a nemzeti vagyon része, az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon, amely felett a tulajdonosi jogok gyakorlója az MNV Zrt.-n keresztül a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. Az ország 9,3 millió hektáros teljes területéből 5,6 millió hektár, 62,9 százalék mezőgazdaságilag hasznosított terület. Az EU-átlag csak 44 százalék, és külön érdekes, hogy az önellátásunkat messze meghaladó magyar föld többsége kiváló minőségű, ami aláhúzza a Nemzeti Földalap jelentőségét és hasznosításának nemzetgazdasági szerepét. A Magyar Állam tulajdonában lévő 2 576 730 hektár térmértékű, külterületi termőföldből 1,9 millió hektárnyi terület tartozik a Nemzeti Földalapba, az ország mezőgazdasági területének tehát közel egynegyede, az erdőknek pedig több mint a fele a Nemzeti Földalapba tartozik.
A Nemzeti Földalap tekintetében az állam mint tulajdonos kettős szerepben jelenik meg, egyrészről e vonatkozásban is hozzá kell járulnia a társadalmi célok megvalósításához, másrészről a Nemzeti Földalap hasznosításával piaci szereplővé is válik. A termőföld a nem kimerülő különleges erőforrás jellegéből adódóan a jövő egyik kulcskérdése, ésszerű hasznosítása társadalmi érdek. A Nemzeti Földalap fejlesztésének és hasznosításának a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban kell történnie és tervezéséhez az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértése szükséges. A tulajdonosi joggyakorlásnál tehát érvényesíteni kell azokat a szempontokat, amelyek a termőföld értékállóságának, minőségének megőrzését és a társadalom tagjainak felemelkedését szolgálják. Az MNV Zrt.-nek a Nemzeti Földalap piaci megjelenítésében nem lehet kizárólag csak a bevételszemléletet érvényre juttatni még a piaci viszonyok korlátai között sem, hiszen az állam képviselőjeként egyben felelős is a termőföldpiacok normális működéséért.
A Nemzeti Földalap egyes földterületei elsősorban az életjáradéki szerződések útján megszerzett, tagolt, 1-2 hektáros ingatlanokat foglalnak magukban és sok esetben a folyamatosságot egyéb tulajdonú ingatlanok beékelődése szakítja meg, amelyek a művelhetőségben okoznak hátrányokat. Kiküszöbölésük sok esetben földvásárlással vagy -cserével oldható meg. Ilyen irányú kezdeményezések korábban nem voltak, de most már számolnak ezzel is. Kiemelt feladatként kezelik ugyanis a versenyképes birtokméret kialakítását, például állattenyésztő telepek működéséhez. Ehhez viszont ösztönözni kell a kisméretű birtokok kialakítását legalább 100 hektárig, illetve a családi és középgazdaságok fejlesztését 300 hektárig.
