- Ön már dolgozott az állami vagyonkezelő egyik jogelődjénél. Milyen érzés volt visszatérni, milyen különbségeket érzékelt a szervezet munkájában, és milyen tervekkel vágott neki a feladatnak?
- Bár a szervezet teljesen megváltozott, nagy nehézséget nem okozott a visszatérés, hiszen a korábbi ÁVÜ-ÁPV-nél töltött évek alatt is inkább vagyonkezelési területeken dolgoztam és kevésbé vettem részt a privatizációs folyamatokban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által kezelt portfólió sokkal színesebb, ebből következően a megoldandó feladatok is sokkal összetettebbek, és nagyfokú együttműködést követel meg a különböző szakterületek között. Természetesen a februári belépésem érzékeny időszakra esik, amikor a napi munka mellett elő kell készíteni a kormányváltás miatt bekövetkező átadás-átvételt is. Ezek mellett további nagy feladatot jelent az Agrár-környezetgazdálkodási programhoz (AKG) kapcsolódó haszonbérleti pályáztatás, az Életjáradék Program V. ütemének előkészítése és lebonyolítása, valamint az erdészeti társaságok által használt földek végleges vagyonkezelői szerződéseinek megkötése. Ez a folyamat várhatóan az év végéig eltart. Hosszú távon meg kell oldani a földdel kapcsolatos még meglévő problémákat (nyilvántartás, birtokszerkezet, hasznosítás), de ennek végrehajtásához a szükséges parlamenti, illetve kormánydöntéseknek meg kell születniük.
- Mekkora és milyen szerkezetű jelenleg az állami földvagyon?
- A Nemzeti Földalapba (NFA) termőföldek, valamint kivételesen mezőgazdasági termelést szolgáló kivett földek és ingatlanok tartoznak, emellett a korábban a kincstári vagyoni körbe tartozó védett és védelemre tervezett természeti területek is ide kerültek. Összességében mintegy 2,5 millió hektár tartozik az állami tulajdonnal érintett ingatlanok körébe, amelyből 1,9 millió hektár az NFA része, mintegy 625 milliárd forint értékben, a terület legnagyobb része szántó és erdő. Az MNV jelenleg ebből 1,4 millió hektár területet hasznosít valamilyen vagyonkezelési formában, ennek értéke 144 milliárd forint. Az, hogy a NFA-ba nem tartozik bele minden állami tulajdonú földvagyon, két tényezőből adódik. Egyrészt az országos közutak építése céljából megszerzett területek nem képezik részét, másrészt pedig a 2,5 millió hektár az összes állami tulajdonnal érintett ingatlant tartalmazza, nem csak az állami tulajdoni hányadra eső területnagyságot. Az MNV nyilvántartása a számviteli szabályoknak megfelelően a tulajdoni hányadnak megfelelő területnagyságot és az NFA-vagyont tartalmazza.
- A középtávú vagyonstratégia említ egy felállítandó stratégiai földalapot. Mi ennek a funkciója?
- A stratégiai földalap összetétele és minősége változó, azonban állandó nagyságrendben tartalmaz az aktuális társadalmi és gazdasági helyzethez igazodó állami tulajdonú földterületeket. Az alap legfőbb funkciója tehát az abba tartozó, mintegy 1,6 millió hektárnyi földterület hosszú távon állami tulajdonban tartása a jövedelemtermelés, illetve a termőterületekkel kapcsolatos közfeladatok ellátása érdekében. Idetartoznak a törvény alapján fő szabályként az erdők, amelyeket állami tulajdonban kell tartani, hasznosításuk vagyonkezelői szerződéssel lehetséges. Értékesíteni pedig az erdőtörvény által forgalomképesnek minősített területek közül is csak azokat lehet, amelyek nem hasznosíthatók eredményesen, illetve csak nagy ráfordítással tehetők hasznosíthatóvá. A törvény alapján azonban ezekben az esetekben is a csere lehetőségét kell először megvizsgálni. Mezőgazdasági területből legkevesebb 650 ezer hektár állami tulajdonban tartása indokolt hosszú távon, amelyből középtávon kialakítható egy 400 ezer hektáros termőföld-haszonbérleti rendszer, ez pedig a stratégiai földalap gerincét képezheti és hosszú távon biztosíthat bevételt az állam számára.
- Milyen lehetőségei vannak az NFA-nak a birtokpolitika területén? Mennyiben él ezekkel jelenleg?
- Európai és más nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hogy az állam termőföldtulajdonát kezelő szervezet jelentős szerepet játszhat a birtokpolitika alakításában. Hollandiában például a vagyonkezelőn keresztül szerzik meg az állami beruházásokhoz szükséges földterületeket, sok esetben csereterületeket biztosítva a gazdálkodóknak. Ez a funkció erős szervezetet és előremutató kormányzati tervezést feltételez, több évtizedre meghatározott fejlesztési irányokkal. Egy jól működő vagyonkezelő szervezet a birtokrendezésben is komoly feladatokat kaphat. Magyarországon - történelmi okokból - a más országokban tapasztaltnál sokkal erősebb a társadalom termőföldhöz fűződő érzelmi viszonya, ebből adódóan nagyon nehéz feladat a gazdasági szempontból egyébként szükségszerű birtokrendezés. A termőföldről szóló törvény jelenleg önkéntes birtokrendezésre ad lehetőséget, a gyakorlat tapasztalatai alapján azonban ez nagy nehézségekbe ütközik. A kárpótlás során kialakult, termelésre gyakorlatilag alkalmatlan területek, illetve a rengeteg osztatlan közös tulajdon kérdésének rendezését is mielőbb kezdeményezni kell, e feladatokban is jelentős szerepet kaphatna az NFA és az azt kezelő MNV.
- Hogyan alakul a termőföldért életjáradék program menetrendje?
- A program ötödik ütemét április elején hirdettük meg, a pályázatokat területi irodáink április 19-e és június 18-a között fogadják. A pályázatokat a benyújtási határidő lejárta után soroljuk be a vonatkozó rendeletnek megfelelően, a szerződéseket pedig a pályázók születési ideje alapján a legidősebb jelentkezőtől visszafelé haladva kötjük meg. A legidősebb pályázótól a fiatalabbak felé haladó szerződéskötéseket a 18,5 ezer hektár terület, illetve a 8,3 milliárd forint termőföldérték eléréséig folytatjuk. Az eddigi négy ütemben több mint 24 ezren jutottak összesen 52 milliárd forint értékű életjáradékhoz, az állam pedig 81 ezer hektár feletti földterületet vásárolt ilyen módon.
- Elégedettek-e a haszonbérleti pályáztatás jelenlegi rendszerével? Hogyan kapcsolódik az MNV az uniós Agrár-környezetgazdálkodási programhoz?
- A haszonbérleti pályázatok rendszerét a tavaly év végén felmerült problémák tükrében módosítottuk, leginkább az eljárás egyszerűsítésével. Mindezt annak érdekében tettük, hogy ne legyenek olyan érvénytelenségi okok és értelmetlen előírások, amelyek például az MNV nyilvántartásaiból egyébként egyértelműen megállapítható feltételekkel függnek össze - mint a befizetést igazoló sárga csekkek eredeti példányainak hiánya. Emellett nagyobb hangsúlyt helyezünk a birtokpolitikai elveknek való megfelelésnek: a családi gazdálkodók, a mezőgazdaságból élők vagy az állattartó telepek üzemeltetői többletpontokat kapnak, ami azt jelenti, hogy nem csak az ajánlott díj nagysága alapján hirdetünk nyertest. Az MNV az AKG-programmal csak közvetetten, haszonbérlőin keresztül áll kapcsolatban. A pályázaton nyertesek számára csak haszonbérleti szerződéssel biztosítható a szükséges, állami földekkel kapcsolatos ötéves használati jogosultság. A pályázatok kiírásával ennek megszerzésére teremt lehetőséget az MNV Zrt. a korábbiakhoz hasonló versenykörülmények között. Az eredmények megállapítására 2010. júliustól kerül sor.
- Az elmúlt hetekben támadások is érték az MNV-t az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató végelszámolása miatt. Lehet már tudni, hogy valójában mi a helyzet, esetleg ki hibázott?
- Az MNV négy gyümölcskutatója közül ugyanolyan körülmények között háromnak sikerült kht. formából nonprofit kft.-vé átalakulnia, egynek, az érdinek pedig nem. A lefolytatott vizsgálat alapján rendelkezésre álló információink szerint a társaság ügyvédje hibázott azzal, hogy nem adta be határidőre az átalakulási kérelmet, egy egyébként később pótolható igazolás hiányában. A társaság így kényszer-végelszámolás alá került. Az MNV minden érintettel megkezdte az egyeztetéseket, és úgy tűnik, hogy mind a három fél - a tulajdonos, az érdi kht. és a tegnap hozzánk megérkezett hivatalos értesítés szerint kijelölt végelszámoló - deklarálta, hogy az állami vagyon megőrzésében érdekelt. A kht.-nak meg kell szűnnie, a génmegőrzés állami feladata azonban nem tűnhet el. Az elképzelések szerint a kht. tulajdonában lévő földterületek és ingatlanok is az MNV tulajdonába kerülnek vissza. A dolgozókat és a tevékenységet vagy a Ceglédi Gyümölcskutató venné át vagy pedig egy új nonprofit kft. létrehozásával folytatná munkáját az intézet, amelynek mindkét esetben az MNV adná vagyonkezelésbe a visszakerülő vagyonelemeket. A mostani becslések szerint akár fél évnél hosszabb időszakot is igényelhet a teljes folyamat, amelyben a likviditás fenntartása érdekében a végelszámoló és az MNV szoros együttműködése szükséges.
