Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzetközi likviditási válság kezelésében a jegybank sikerrel oldotta meg a hazai bankközi pénzpiac feszültségeit. Helyes döntés volt, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel nem akarta kiváltani a hazai kereskedelmi bankok anyabankjainak forrásait - írta Karvalits Ferenc MNB-alelnök az Élet és Irodalomban megjelent írásában, amely egyfajta válasz Surányi György volt jegybankelnök korábbi kritikájára, miszerint a válságban a jegybank téves diagnózis alapján téves terápiát alkalmazott. Az alelnök szerint Surányi írása olyan monetáris politikai alapvetésen nyugszik, amely eltér a jegybankétól.
Magyarországnak 2008 őszén azért kellett a nemzetközi szervezetekhez fordulnia, mert a költségvetés hiányát finanszírozó államkötvények kibocsátása, piaci értékesítése ellehetetlenült. A magyar devizatartalék szintje hasonló volt a régió más országaiéhoz, Magyarországot az különböztette meg tőlük, hogy egyedül itt párosult az állam rendkívüli eladósodottsága az ország külső finanszírozásra való ráutaltságával - írta Karvalits, szemben Surányi véleményével, aki szerint mindenekelőtt a devizatartalék elégtelen szintje miatt kényszerült Magyarország az elsők között nemzetközi hitelért folyamodni a globális válság kirobbanása után.
Az MNB célja a pénzügyi válságban Karvalits szerint nem lehetett az ahhoz való alkalmazkodási folyamat megakadályozása, a jegybank csupán a gazdaság szükségszerű alkalmazkodási folyamatát próbálta meg simítani, a túllövéseket elkerülni. Ebben a legfontosabb eszközei a forint- és a devizalikviditás nyújtása volt a pénzügyi piacok működésének biztosítása érdekében. A cél a piac helyreállításának támogatása és nem annak kiváltása volt. A kamatpolitika végig azzal a nehézséggel szembesült, hogy miközben az alacsonyabb forintkamat kedvezőbb a reálgazdaságnak, ha a kamatdifferencia elszakad a befektetők által elvárt kockázati felártól, akkor ezt az árfolyam jelentős leértékelődése követheti. Bár a gyengébb forint kedvező az exportőr vállalatoknak, a meglévő devizaadósságok miatt kedvezőtlenül hat a belföldi szereplők törlesztési terhére - írta Karvalits.
