Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Méltán érdemelte ki 2009-ben a BÉT különdíját a magyar kisbefektető, míg ugyanis a korábbi válságok során pénze jelentős részét elbukta a tőzsdére tévedő "háziasszony", addig most szép nyereségre tett szert, miközben a BÉT egyik meghatározó szereplőjévé vált. A magyar háztartások 2008 utolsó negyedévében kezdtek tömegesen megjelenni a piacon, s még 2009 első három hónapjában is aktív vásárlóként voltak jelen a tőzsdén. Részesedésük a tőzsdei kapitalizációból a korábbi 4 százalék környékéről 7 százalék fölé emelkedett, súlyuk utoljára az orosz válság előtt, azaz több mint tíz évvel ezelőtt volt ennél nagyobb.
A korábbi válságokkal ellentétben ráadásul most a lehető legjobban időzítettek, a Napi számításai szerint a befektetésükön elért összesített nyereség megközelítette az ötvenmilliárd forintot. A befektetett tőkére vetített nyereségük meghaladta a 30 százalékot, azaz a kockázatmentes hozamnál majd háromszor nagyobb nyereségre tehettek szert. A kisbefektetők ráadásul a profitrealizálás után sem távoztak a piacról, sőt súlyuk a napi kereskedésben minden korábbi szintnél magasabbra emelkedett. A napi forgalom mintegy 45 százaléka már hozzájuk köthető (a válság előtt az üzletek 25 százalékát bonyolították ők), miközben a korábban meghatározó külföldi befektetők súlya 36 százalékról 27 százalékra csökkent.
Rendkívüli mértékben megemelkedett a tőzsdei kereskedést feltételezhetően "életvitelszerűen" űző kisbefektetők száma - legalábbis erre enged következtetni, hogy a BÉT által szolgáltatott valós idejű adatokat megvásároló magánszemélyek száma a válság kitörése előtti 6 ezer alatti szintről 13 ezer fő fölé emelkedett.
