Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Október végéig a legalább ötfős vállalkozások és a költségvetési intézmények által foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest 3,0 százalékkal, 2,669 millióra csökkent, ám gyakorlatilag nem esett az egy hónappal korábbihoz viszonyítva - adta hírül a KSH. A közszférában a tavasszal beinduló és az ősz folyamán fokozatosan kifutó közcélú munkák nyomán 6,3 százalékkal nőtt a létszám (csaknem 467 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban), míg a magánszektorban hétszázalékos, 136 ezer fős volt az éves visszaesés. (A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban.) Csak az októbert nézve a közszférában dolgozók száma csupán négyezer fővel, 770 ezerre mérséklődött, a vállalati szférában pedig stagnált a foglalkoztatottak száma (1,804 millió fő). Makroszempontból továbbra is megfelelően alakulnak a béradatok. A jegybank által leginkább figyelt bérmutató, az eseti kifizetések nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban a szeptemberi 4,1 százalék után októberben 3,9 százalék lett, a közszférában az előző havi 1,7 százalékos mínusz megismétlődött. A reálkeresetek - a fogyasztói árak 4,0 százalékos növekedése mellett - 2,1 százalékkal estek (hasonlóan az előző havihoz), ezen belül a versenyszférában 0,4 százalékos emelkedést, a költségvetésiben (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,1 százalékos csökkenést regisztráltak. Az év további részében valószínűleg kissé feljebb kúszik az infláció, ezért a reálkereseti mutató minden bizonnyal a negatív tartományban marad.
Eltűnt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó kereseténél a két szektor közti különbség: január és október átlagában a vállalkozásoknál dolgozóké 196,2 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198,6 ezer forint volt. Így a bruttó már csupán 0,9 százalékkal múlja felül a tavalyit - ezen belül a cégeknél 4,6 százalék a növekedés, a költségvetés területén 7,5 százalék a mínusz. A versenyszféra keresetnövekedésében az is szerepet játszott, hogy az elbocsátások nyomán a nagyobb bérrel rendelkező szellemi foglalkozásúak aránya nőtt az összlétszámon belül. Az utóbbi egy évben bejelentett nagy leépítések nyomán tíz százalék körüli létszámcsökkenés volt 2009 első tíz hónapjában a bányászatban és az építőiparban, míg a feldolgozóiparban már 12 százaléknál tart az apadás.
A jól sikerült október ellenére a következő hónapokban tovább romlik a munkaerő-piaci helyzet - jelzi előre Rózsa Gergely, az Ecostat kutatója. Bár a közmunkák előrehozott indulása miatt várhatóan a 2009. eleji 20 ezernél nagyobb lesz a 2010-es induló létszám, ám ez csak töredéke a 2009. őszi 82 ezer fős létszámnak. Ráadásul sok kisvállalkozás lendülete valószínűleg elfogy az év végével, így 2010 első negyedévében a munkanélküliségi ráta 11 százalék fölé mehet. A foglalkoztatás egyre jobban egálba kerül a GDP alakulásával - mondta lapunknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértője. A cégek egy része eddig tartalékai felélése révén igyekezett elkerülni a csődöt. Adler véleménye szerint bizonyosan lesznek még leépítések, ám azok üteme csökken. Jövőre a foglalkoztatás további 1-2 százalékos csökkenése valószínű, ennek zöme az első félévben várható - mondta Adler.
