Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az április közepén megalakult Bajnai-kormány egyik legfontosabb törvénye a 2010-es büdzsé, amelynek elfogadásával a leköszönő kormány és parlament - a korábbi évekhez mérten - konszolidált állapotban adja át kasszakulcsot a következő kormánynak. A Bajnai-kormány áprilisban a válságkezelésre koncentrált, azzal a céllal, hogy az államháztartási hiányt közelítse az elfogadható mértékhez. Mivel ez számottevő kiadáscsökkentéssel járt, forrás híján gazdaságélénkítésre már nem futotta, emiatt folyamatos bírálat érte és éri a kormányt ellenzéki oldalról. A bírálatok ellenére az elmúlt félévben olyan reformértékű változásokra került sor, amilyenre az elmúlt 12 évben nem volt példa: a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése újra finanszírozhatóvá tette az állami nyugdíjrendszert. A kiadáscsökkentő lépések sorába tartozik a közszféra béreinek befagyasztása, illetve a 13. havi jutalom megszüntetése is. Ugyancsak az államháztartást stabilizálja - igaz, majd közép- és hosszú távon - a lakástámogatási rendszer átalakítása.
Nyár elején a parlament elfogadta a jövő évi adótörvény-módosítást, amely öt százalékponttal mérsékli a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértékét, továbbá a személyi jövedelemadózásban bevezeti a szuperbruttó rendszert, amely az adókulcsok változásával mérsékli az adóterheket, ezáltal januártól növeli a nettó béreket. Mindennek ára volt: az áfa kulcsának újbóli 25 százalékra emelése, az szja-rendszerben a kivételek csökkentése, illetve a bizonytalan sorsú ingatlanadó bevezetése. A kormány azonban nem tudott teljesen konzekvens maradni, ugyanis újból bevezették az áfa-rendszerbe a kedvezményes adókulcsot: a 18 százalékos kulcs alá eredetileg az alapvető élelmiszerek tartoztak és a távfűtés, ám a panellobbi kijárta, hogy januártól a távhő áfája mindössze öt százalék legyen. Ugyancsak januártól megszűnik az eho és átalakul a társasági adózás - ezen döntések összesen évi 420 milliárd forintnyi bevételtől fosztják meg az államháztartást.
A kormány szerint a 2010-es költségvetés a válságkezelő-kiadáscsökkentő intézkedéseket betonozza be, így a tegnapi szavazás végső soron a válságkezelés lezárását is jelentheti. Erre némi remény van is, hiszen a prognózisok szerint az idei 6,7 százalékos visszaesés után jövőre még 0,6 százalékkal mérséklődik a GDP, az utána következő években pedig újra növekedő pályára áll a gazdaság.
A Bajnai-kormány utolsó reformértékű törvénycsomagja még a parlament előtt fekszik: a pénzügyi rendszer felügyeletéről, a hitelezés szigorításáról szóló javaslatokról várhatóan három hét múlva szavaznak.
