Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság alaposan átalakította a gazdasági bűnözés térképét: a korábbi listavezető lopások helyébe a korrupciós és számviteli bűncselekmények kerültek - derült ki a PricewaterhouseCoopers hazai felméréséből. A társaság ezer hazai közepes és nagyvállalatnak küldte el anonim kérdőívét, amely a hazai gazdasági bűncselekményeket vizsgálta - ám sokatmondó szám, hogy mindössze 54 válasz érkezett vissza. A kétévente ismétlődő - a tanácsadó cég globális kutatásához illeszkedő - felmérés most kifejezetten a gazdasági válság és a gazdasági bűncselekmények összefüggésére kereste a választ - mondta Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers cégtársa a tanácsadó cég sajtótájékoztatóján.
A válaszadó hazai nagyvállalatok 62 százaléka számolt be gazdasági helyzete romlásáról, 30 százalékuk tapasztalt az elmúlt egy évben gazdasági bűncselekményt. Ez a kitettség megegyezik a 30 százalékos globális átlaggal, s kismértékben elmarad a régiós 34 százalékos kitettségtől - vagyis a gazdasági bűncselekmények előfordulásában a magyar üzleti világ nem lóg ki az átlagból.
A gazdasági bűncselekmények belső struktúrája viszont több mint elgondolkodtató: az elmúlt években rendre a lopások - adatlopás vagy az egyszerű vállalati szarkák - vitték a prímet. Ezzel szemben az elmúlt egy évben a gazdasági bűncselekményeket tapasztalt vállalatok 81 százalékban korrupcióval vagy csalással találkoztak. Az ugrásszerű növekedést - két évvel ezelőtt még csak 17 százalékos volt ezen esetek említésének aránya - egyrészt a növekvő korrupcióval, csökkenő látenciával, másrészt a válsággal magyarázzák a tanácsadók. Az okok között szerepel az alacsony lebukási kockázat mellett a vezető alkalmazottak munkahelyük elvesztése miatti félelme, illetve az a feltevés, hogy a versenytársak megvesztegetéssel igyekeznek egy-egy megbízást elnyerni - emiatt a cégek egyre nagyobb kényszert éreznek, hogy ők maguk is csalások révén keressék az érvényesülést a kialakult gazdasági környezetben.
Az elkövetők nagyobb része, 64 százaléka vezető állású. A középvezetői réteg érintettségének növekedését szintén a válsággal magyarázzák a tanácsadó cég szakértői, ugyanis pont ez az a réteg, amelyen jelentősen fokozódott a nyomás az üzleti tervek teljesítésére - emiatt emelkedett e vezetők körében a gazdasági csalások, számviteli bűncselekmények száma.
