A magyar közigazgatás korrupciós kockázatainak felmérését kezdi meg az Állami Számvevőszék egy önálló kutatási projekt keretében, a holland számvevőszék már bevált módszertanát felhasználva. A tervek szerint 2010 őszén, majd ezt követően évente országos adatfelvétel keretében fölállítja a közigazgatás korrupciós kockázati adatbázisát, amelynek felhasználásával megoldásokat is keresnek a felmerülő problémákra. A projekt célcsoportja a teljes magyar közszféra, amely 13 600 közigazgatási szervet érintene elvileg, ám a kutatás csak a 3000 legfontosabb intézményre koncentrál. A kutatási eredmények - az évente készített tesztek - adatbázisa nyilvános lesz, így viszonylag könnyen képet nyerhet bárki egy-egy intézmény korrupciós védettségéről vagy épp kiszolgáltatottságáról. A projekt célja elsősorban a megelőzés és csak ezt követi a szankcionálás lehetősége.
A közigazgatási-vállalati kultúra része lett a korrupció - e mentalitás megváltoztatása a kutatás célja - mondta Sántha György, az ÁSZ projektvezető-helyettese. A nyilvánosság megteremtése és ezzel a felmérés célja, hogy a korrupciós lehetőségektől elvonják az oxigént, ez remélhetőleg a keresleti oldalon is csökkenti a korrupció lehetőségét. A szakember figyelmeztetett: az első felmérés minden bizonnyal még torz adatokat szolgáltat - ám a rendszeres mérés ezt a torzítást majd csökkenti. A kutatás későbbi fázisában - ha módszertanilag kivitelezhető lesz - egy vállalati kontrollcsoport mérésével ellenőrzik a közigazgatás által adott válaszokat. Amennyiben a korrupciós kockázatok felmérése során egy intézménynél az átlagtól eltérő kockázatokat értékelnek, ezeket az adatokat a számvevők az ellenőrzéseik során felhasználják - ha szükséges, akkor célvizsgálatot indítanak az adott intézménynél.
