Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdaság teljesítményéhez képest magas áht kiadás és hiány a magyar állam gyengeségét mutatja, ráadásul az állami jövedelmektől való függőség a magyar gazdaság versenyképtelenségének legfőbb oka - derül ki a Tárki és a Kopint-Tárki kutatói által publikált, Váltóállítás című tanulmányból.
Az elmúlt évek kormányzati próbálkozásai lejáratták a reformokat, ennek ellenére égető szükség lenne az átalakításokra, ám a kutatók szerint aggasztó, hogy a Fidesz berkein belül sem folyik a reformok előkészítése. Ha a következő kormányzati ciklus első két évében nem indulnak be az átgondolt átalakítások, annak nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom is kárát látja - mondta Kolosi Tamás, a Tárki elnöke a cég sajtótájékoztatóján.
A magyar állam drágán működik, mert nem elég hatékonyak az ellenőrző intézmények. Ez és a politika túlterjeszkedése együttesen jelentősen korlátozza a növekedési lehetőséget - mondta Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója.
A kutatók több területen fogalmaztak meg reformjavaslatokat. Megkerülhetetlen például a kormánytól független ellenőrző szervek megerősítése, ideértve a bíróságokat is. Ehhez azonban szükség lenne az igazságszolgáltatási szektor hatékonyságának mérhetőségére, illetve az eredmények visszacsatolására. A köztisztviselői intézményrendszer függetlenségének, integritásának megerősítése, a minisztériumokban a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítása is elengedhetetlen, ugyanis számos döntési kompetencia csúszott át a politikai szférába - mondta Tóth István György. A korrupciós nyomást is csökkenteni kell a magyar gazdaságon, ennek az alfája a pártfinanszírozási rendszer reformja, illetve a közbeszerzések átalakítása. A kutatók szerint a közbeszerzéseknél az értékhatárok emelésével a személyes felelősséget kell növelni az eddigi bizottságosdival szemben, ami láthatóan nem működik.
Az EU-ban Magyarországon a legnagyobb az állami transzferektől való függőség: az átlag magyar jövedelem 35 százaléka az állami transzferekből származik, vagyis az átlagpolgár sem érdekelt az állami újraelosztás átalakításában. Ezt erősíti, hogy a sarkítva kétpárti demokráciánkban a két nagy rivális egymásra licitálva emeli a tétet, lényegében az államháztartás terhére.
